Dollárok gurultak a Válasz Online-hoz

Saját korábbi cikkei cáfolják a Válasz Online tiltakozását azokra a felvetésekre, hogy a szerkesztőség betagozódott a dollármédia hálózatába, és feltehetően amerikai pénzekkel is támogatják a tevékenységüket. Összeállításunkból kiderül, hogy a Soros-blogtól távozó Magyari Péter leigazolása illeszkedik a Válasz globalista elköteleződésének folyamatába.

20221130 Budapest Fővárosi közgyűlés Fidelitas demonstráció az Amerikából a Mindenki Magyarországa Mozgalom számlájára érkező, milliárdos nagyságrendű támogatás miatt. Fotó: Havran Zoltán HZ Magyar Nemzet MN A képen: Pénz Pénzeszsák Fotó: Havran Zoltán

A Soros-blog a közelmúltban azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy belső vizsgálatot indítottak, miután néhány dolgozó súlyos vádakkal illette a lap egyik munkatársát. Azt állították, hogy az illető toxikusan zaklató magatartást folytatott, ám a vizsgálat nem igazolt zaklatást, viszont a 444 tájékoztatása szerint átszervezték a működést.

YouTube/Partizán

A Válasz Online közleményben méltatta a friss igazolást. Magyarit az alaposság, az igényesség és az elmélyültség megtestesítőjeként mutatták be, olyan értékek hordozójának, amelyek fontosak a lapnak is. A Magyar Nemzet azonban emlékeztetett arra, hogy 

néhány éve még nyoma sem volt a magasztaló jelzőknek, sőt egy heccorgánum szerzőjeként mutatták be Magyarit a Válasz hasábjain. 

Szőnyi Szilárd a Heti Válasz 2016. január 3-án megjelent cikkében idézte a 444.hu szerzőpárosának, Magyarinak és Bede Mártonnak egy írását a néhai internetes heccorgánumból, a Matula Magazinból. Az Ablak-Zsidó elnevezésű lexikon Üldözési mánia című szócikkében Magyariék azokon gúnyolódtak, akik a hazai antiszemitizmus miatt rendre emigrációs kényszert emlegetnek – aztán végül maradnak.

Nem lehet véletlen, hogy ma mégis tárt karokkal fogadják a Soros-hálózattól átejtőernyőző Magyarit, a szerkesztőség fogadókészsége valószínűleg nem csupán szakmai megfontolásokon alapul. Ugyanis a napokban került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége nyílt pályázatot hirdet a „független” újságírás és a civilek számára. A program deklarált célja, hogy elősegítsék a magas színvonalú újságírást, valamint a független sajtóorgánumok és újságírók hosszú távú életképességét. Ráadásul azt is egyértelművé tették a pályázati kiírásban, hogy a kezdeményezésnek az amerikai külügyminisztérium érdekeit kell szolgálnia, és a támogatások további folyósítására is lehet számítani.

Ezzel már közelítünk a cikkünk elején említett önleleplezés tárgyához, de előbb érdemes idézni azt az indulatos magyarázkodást, amivel a Válasz szerkesztősége cáfolni próbálta, hogy bármi köze lenne a dollármédiához. „Megszoktuk, hogy a bennünket támadók döntő többsége nem olvassa a lapunkat. Ha olvasná, pontosan tudná, mert hónapokkal ezelőtt megírtuk: ahogy eddig sem, ezután sem élünk nemzetközi pályázati lehetőségekkel, EU-s vagy amerikai forrásokkal. Nem kárhoztatunk és »dollármédiázunk« senkit az ellenkezőjéért, mert vannak az ilyen forrásbevonásnak jogos érvei (a megszűnés határáig torzított piac, adófizetői milliárdokból fenntartott propaganda), de mi más utat választottunk.”

Nos, akkor lássuk, mi is ez a másik út! Nem kell túl messzire menni sem időben, sem a portál cikkeinek böngészésében, hogy rátaláljunk azokra az írásaikra, amelyek világossá teszik, hogy valójában nincs másik út, vagyis minden út az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez vezet. A Válasz Online 2020. november 9-én 5G: Kiben bízhatunk? címmel tálalt egy cikket, amely azt igyekezett alátámasztani, hogy a kínai vállalatok által épített 5G-hálózat jelentős kockázattal jár, nem szabad az adatainkat a Kínai Kommunista Párt megfigyelő államára bízni.

Szintén Kínával foglalkozott egy 2020. november 16-án megjelent írásuk a „kínai rablóhitelről”, amelyben azt fejtegették, hogy a keleti nagyhatalom milyen fondorlatos módon próbálja elérni stratégiai céljait más országok kárára.

Még mindig november és Kína: a hónap utolsó napján arról értekezett a Válasz Online, hogy a Kínai Kommunista Párt továbbra is súlyos emberijog-sértéseket követ el, üldözi a keresztényeket, a muszlim ujgurokat, illetve más vallási és etnikai kisebbségeket.

Az idézett írásokban Kína mellett van még egy fontos közös vonás:a megjelenésüket minden esetben az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége támogatta.

Ennél meggyőzőbb bizonyítékot nehéz lenne találni arra, hogy a Válasz Online valóban csatlakozott a dollármédiához. Annyiban tévedtünk keddi írásunkban, hogy nem csak a jövőben gurulhatnak dollárok a szerkesztőséghez: ez már a múltban is megtörtént.

Borítókép: (Fotó: Havran Zoltán)