Lujza 2024. március 2.
logo

Tárgyi tévedések, hiányzó tények

Molnár János
2023.12.08. 20:49 2023.12.11. 09:26
Tárgyi tévedések, hiányzó tények

Számtalan tárgyi tévedést lehet olvasni a hazánkról szóló nemzetközi médiajelentésekben, amelyekből kimaradtak fontos tények is – mondta Nyakas Levente, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézetének vezetője. Mint kifejtette, olyan szabályozást is gyakran számonkértek az NMHH-n, amelyekre a jogi szabályozásból fakadóan a szervezetnek nincs ráhatása, továbbá a vizsgálatokat végző nemzetközi csoportok módszereinek szakmaisága is erősen véleményes. Mindezek ellenére az NMHH törekszik az együttműködésre.

Sok a visszatérő tárgyi tévedés a magyarországi médiaszabadságról szóló nemzetközi jelentésekben, nem ismertetnek releváns tényeket, és a módszertanuk is megkérdőjelezhető – mondta Nyakas Levente, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének vezetője. Mint hangsúlyozta, a tévedések legtöbbször az NMHH és a Médiatanács hatáskörével és jogalkalmazásával kapcsolatba állnak fenn.

 

Nem mindenhol vizsgálódhat az NMHH

Az egyik súlyos és visszatérő tárgyi tévedés szerint az NMHH megbírságolhatja az egyes médiaszolgáltatókat, ha megsértik a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Ilyen, egyébként kérelemre induló eljárásban bírság nem szabható ki, legfeljebb közlemény közzétételére kötelezhető a médiaszolgáltató.

Szintén visszatérő elem a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal (KESMA) kapcsolatban, hogy a szervezet létrejöttét a Médiatanács megakadályozhatta volna. Ez azért nem igaz, mert egy kormányrendelet közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót, így még a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) sem volt joga vizsgálni – világított rá az intézetvezető.

 

A törvény zárta ki a Klubrádiót

Nyakas Levente kijelentette: a jelentések készítői tényként kezelik azt a másik állandóan visszatérő elemet, hogy a Médiatanács politikai indíttatásból nem hosszabbította meg a Klubrádió földfelszíni sugárzási engedélyét. A valóság ezzel szemben az, hogy

nem a médiahatóság, hanem a törvény zárta ki az engedély meghosszabbításának lehetőségét a rádióállomás ismétlődő jogsértése miatt, amivel a hatóság nem helyezkedhet szembe.

Ezen felül a jelentéstevők arról is megfeledkeztek, hogy egy hosszadalmas jogi procedúra végén még a Kúria is megállapította a Médiatanács eljárásának jogszerűségét. Egyébként a Klubrádiónak volt lehetősége részt venni egy sugárzási engedélyre kiírt pályázaton, ami végül eredménytelenül zárult. Ezt a döntést is jogszerűnek találta a Kúria – idézte fel az intézetvezető.

Azt is állították a nemzetközi jelentéskészítők, hogy a médiumok engedélyét az NMHH büntetésként vagy szankcióként visszavonhatja jogsértés esetén, az NMHH-nak azonban nincs ilyen jogköre – egyértelműsítette Nyakas Levente. Emellett rendre felbukkan a jelentésekben az is, hogy akár közel egymillió dollárnyi bírság kiszabható a különböző médiumokra, ami megint nem igaz.

A legnagyobb mértékű bírság jelenleg kétszázmillió forint,

ami hozzávetőleg hétszázezer dollár, és csak a jelentős piaci erejű médiaszolgáltatók esetében alkalmazható. Egyébként eddig a Médiatanács gyakorlatában 23 millió forint volt a legnagyobb bírság – sorolta a tényeket az intézetvezető. Hozzátette, a jelzett tévedések nem fordulnának elő, ha az országjelentések készítői törekednének a releváns tények ismertetésére, illetve a körülmények teljes körű bemutatására.

 

Ellentmondásos módszertan

Mint kifejtette, a ténybeli tévedések és hiányosságok mellett a jelentések módszertani problémái is szembetűnők. Az egyik ilyen metodológiai probléma, hogy a jelentéskészítők az évek során több esetben is megváltoztatták a jelentés módszertanát:

van arra példa, hogy minél alacsonyabb pontot ért el egy ország, annál jobbnak minősült a sajtószabadság helyzete, pár évvel később pedig, ha a maximális pontszámot kapta valaki, akkor számított a legjobbnak.

Felmerül a kérdés, miként lehet megalapozottan trendekről, összehasonlítható adatokról beszélni egy ország sajtószabadság helyzetével kapcsolatban, ha a mérés feltételrendszerét megváltoztatják. A vezető szerint alapvető szakmai elvárás, hogy a jelentést készítő szakértőket sokszínűen válasszák ki, hiszen így alakítható ki objektív kép a vizsgált ország médiarendszerének működéséről. A sokszínűség elve garantálná azt is, hogy az országjelentések esetében kiegyensúlyozott legyen a forrásfelhasználás, a kritikai észrevételekkel összevethető ellentétes vélemények jelenjenek meg. Sajnos ebben sem teljesítenek jól az országjelentések – mondta Nyakas Levente.

Bár az Európai Unió projektjeként működő Média Pluralizmus Monitor (MPM) egy külső szakértői csoport felállításával kifejezte szándékát a plurális összetétel hiányából fakadó kockázatok kezelésére, nem látható, hogy a csoport felállításával megoldódnának a jelzett problémák, hiszen a külső szakértők esetleges ellenvéleményét a helyi jelentést készítő szakértői csoport figyelmen kívül hagyhatja, illetve ilyen vélemények bemutatásával a szöveges jelentésekben nem is lehet találkozni. Ez a módszertani hiányosság azért is különösen problémás, mert az Európai Unió kiemelten veszi figyelembe az MPM országjelentéseiben foglaltakat, amikor a jogállamisági jelentés médiáról szóló fejezetét készíti, és ennek közvetett hatása lehet az ország uniós forrásokhoz való hozzáférésére – magyarázta az intézetvezető.

Nyakas Levente kiemelte:

az NMHH támogatja a magyarországi médiaszabadság és médiapluralizmus helyzetének szakmai igényű felmérésére irányuló kezdeményezéseket, ezért feladatunknak tekintjük, hogy felhívjuk a figyelmet az egyes jelentésekkel kapcsolatban felmerülő módszertani és tartalmi aggályokra, amelyek megakadályozzák, hogy valóban hiteles és kiegyensúlyozott értékelések születhessenek. Bízunk benne, hogy a Freedom House, a Riporterek Határok Nélkül, valamint a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja Magyarországot érintő jelentéseivel kapcsolatban tett észrevételeink hozzájárulnak a jövőben készülő értékelések megalapozottságához és egy kiegyensúlyozott keretek között zajló szakmai diskurzus kialakulásához.

Részben szabad

A korábbi évekhez hasonló egyoldalúsággal és módszertani hiányosságokkal találkozhatunk az internetszabadság magyarországi állapotát értékelő Freedom on the Net 2023. évi jelentésében – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elemzése. Közölték: a tavalyival megegyező 100-ból 69 pontos, „részben szabad” minősítést jelentő eredmény ezúttal is egyetlen személy, a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet munkatársának értékelésén alapult, aki egyben a szöveges jelentés szerzője is.

A helyenként megjelenő, például az internethez való hozzáféréssel, a hálózatsemlegesség érvényesítésével vagy a távközlési piacra való belépés lehetőségével összefüggésben megfogalmazott elismerő megállapítások ellenére a hivatkozott források jelentős részben a magyarországi médiahelyzettel kapcsolatban egyoldalúan kritikus orgánumoktól és szervezetektől származnak, továbbá ezúttal is kritikátlanul, eltérő álláspontok bemutatása nélkül közöl a dokumentum szubjektív, tényekkel alá nem támasztott véleményeket. Erre szolgáltat példát az Európa Tanács emberi jogi biztosától származó vélemény, miszerint a „politikai befolyás alatt álló médiahatóság” is erodálta a médiapluralizmust és véleményszabadságot Magyarországon.

A médiahatóság szerint összességében megállapítható, hogy a Freedom on the Net módszertanával kapcsolatban felvethető hiányosságok és a dokumentumban található tárgyi tévedések kérdéseket vetnek fel az országjelentés szakmai megalapozottságával és kiegyensúlyozottságával kapcsolatban.

 

Borítókép: Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője (Fotó forrása: NMHH)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.