Melyik filmet adták a legtöbbször a magyar tévék?

Már többet költenek a hirdetők az online hirdetésekre, mint a televíziós reklámokra, a bevétel kétharmada pedig a techóriásoknál köt ki – többek között erről beszélt a lapunknak adott interjúban Szadai Károly, a Médiatanács tagja. A médiaszakember szerint aggasztó, hogy a gyermekek naponta hosszú órákat töltenek az okostelefonok és a tabletek használatával, mert ez negatívan hat a fejlődésükre. Kitért arra is, hogy hazánkban egyre népszerűbbek a streamingszolgáltatások a televíziók rovására, mert egyre többen szeretik a médiafogyasztási szokásaikat az életükhöz igazítani, és nem fordítva. Szadai Károly mindemellett elárulta azt is, hogy az elmúlt 25 évben melyik filmet vetítették a legtöbbször a hazai televíziócsatornák.

Szadai Károly Fotó: Havran Zoltán

Négyéves kortól saját mobileszköz?

A Médiatanács tagja kitért arra is, hogy a fiatalok médiafogyasztása jelentősen eltér a többi generációétól. Ez abban figyelhető meg, hogy a tizen- és huszonévesek ugyan a konvencionális médiumoktól elfordulnak, de a hagyományos tartalmaktól nem. Ők is néznek tévét, de inkább az online televíziózás hívei, és a rádióhallgatás esetében is ugyanez a helyzet. Jól látható, hogy évről évre egyre több időt töltenek az interneten.

– Kifejezetten aggasztó, hogy a gyermekek is egyre több időt töltenek a készülékek előtt.

A négyévesnél idősebbek negyven százalékának már van saját mobileszköze – ez jellemzően okostelefon vagy tablet –, melyek használatával órákat töltenek naponta, ami egyértelműen negatív hatással van a fejlődésükre.

Erre a jelenségre elsősorban nekünk, szülőknek kell odafigyelnünk – jelentette ki Szadai Károly, hozzátéve, hogy az NMHH ebben igyekszik támogatást nyújtani a korhatári besorolások szigorú betartatásával, továbbá felvilágosítással és tájékoztatással.

Nők és híradók

Beszélt arról is, hogy kifejezetten színes a magyar médiapiac, mert itt mindenki megtalálhatja az őt érdeklő tartalmat. Ennek bizonyítéka, hogy 640 televíziócsatorna fogható Magyarországon, melyeknek több mint a fele magyar nyelvű, ebből 41 körzeti, 285 pedig helyi műsorszolgáltató. A rádiócsatornák száma 165 – öt közszolgálati, 84 kereskedelmi, 76 közösségi –, amelyek zömmel helyi frekvenciák, ahogyan az internetes tartalmak között is rengeteg helyi portál érhető el.

A hírfogyasztással kapcsolatban Szadai Károly rámutatott: minél idősebb valaki, annál inkább jellemző rá a közéleti hírek iránti érdeklődés, de azt is megfigyelték, hogy

a nők több hírt fogyasztanak.

Nagyon ritka, hogy valaki csak az egyik forrásból tájékozódik a négyfajta médiatípus – rádió, televízió, internet és nyomtatott sajtó – közül, de ha mégis így tesz, akkor annak az elsődleges forrása az internet. – Az a tipikus, ha valaki kettő, vagy több forrást követ figyelemmel, ami főleg a tévé és az internet közös használatát jelenti. Elég kevesen vannak, akik csak a nyomtatott sajtót olvassák és az internetet böngészik – tudatta. Külön vizsgálták a televíziós hírműsorok nézettségét, melynek során azt találták, hogy a tévénézők csaknem fele egyáltalán nem néz híradót. Akik viszont igen, azok leginkább kettő vagy több forrásból tájékozódnak.

A Médiatanács tagja jelezte: a print média egyre jobban visszaszorul, aminek nem feltétlenül minőségi oka van, hanem a médium természetéből fakad – a tegnap történteket már elavultnak tekintik a hírfogyasztók. – A nyomtatott sajtó különösen a fiataloknak lassú, de az idősebbeknek is megvannak már azok a hírforrásai, ahonnan gyorsabban jutnak információkhoz. Ennek eredményeként a print napilapok is felismerték az online megjelenések fontosságát – vélekedett.

Akiknek a tévé a társaság

A streaming és a televíziók nézőkért folytatott küzdelméről azt mondta: a magyar piacon a hagyományos értelemben vett televíziónézés visszaszorulóban van. – Akik nem néznek tévét, azoknak az a gondjuk, hogy nem akarják az életüket az előre meghatározott időben vetített programokhoz igazítani. Ők akkor fogyasztanak valamit, amikor erre időt tudnak szakítani, és ezért akár pénzt is hajlandók fizetni. Ez nem jelenti azt, hogy a tévéműsort nem akarják nézni, csak más forrásból teszik, például a médiaszolgáltató honlapján keresztül. Idén vezette be a két nagy kereskedelmi televízió a streamingszolgáltatását, jövőre lehet majd látni, hogy ez mennyire válik be nekik. Egyes streamingszolgáltatások nem kérnek pénzt, de helyette reklámokat kell néznünk – vázolta a helyzetet a Médiatanács tagja.

A magyarok egyébként még mindig nagyon sokat, naponta átlagosan majdnem öt órát tévéznek.

Főként reggel és késő délután, de leginkább este ülnek a képernyő elé. – A legtöbb televíziót az idősek és az egyedülállók nézik, akiknek a tévé társaságot jelent, az ő körükben a legnépszerűbbek a film- és sorozatcsatornák – fejtette ki Szadai Károly.

A rádióról azt állította: a médium él és virul, újra és újra meg tud újulni, nagyon népszerű, és a magyarok fele naponta, több mint hetven százaléka hetente legalább egyszer hallgat rádiót. E médium esetében egyedülálló az is, hogy „beleidősödünk” a rádiózásba, miközben megtartjuk az elődeink szokásait, például a déli műsorsávban még mindig a Déli krónika a leghallgatottabb műsor. A leggyakrabban a munkahelyen szoktunk rádiót hallgatni, illetve az autóban reggel munkába menet, továbbá a hazaúton. Este ez drasztikusan lecsökken, akkor átveszi a helyét a tévé. Az emberek alapvetően zenét szeretnek hallgatni a rádióban, amit változatos platformokon tesznek: van, amikor hagyományos rádiókészüléken, máskor mobiltelefonon vagy asztali gépen, de a csak interneten elérhető rádiókat kevesen hallgatják.

Szadai Károly ismertette: a földfelszíni sugárzású kereskedelmi rádiók közül kizárólag a Retro rádió fogható az egész ország területén. Ezt az idősebbek, míg a másik nagy elérésű kereskedelmi rádiót, a Rádió 1-et inkább a fiatalabbak hallgatják. Hallgatottságát tekintve az országos közszolgálati adók, a Kossuth és a Petőfi rádió nagyon jó helyen áll a 2022-es adatok szerint. – Bár

a podcastokról idei, pontos adataink még nincsenek, a médium vetélytársa lehet a hagyományos rádióknak,

mivel a magyarok egyre jobban szeretik a tematikus adásokat. A televíziócsatornák esetében is hasonló a helyzet, ami látszik a filmeket vetítő adók nagy népszerűségén – magyarázta Szadai Károly.

A médiapiaci jelentésből kiderült, hogy taroltak a Sötét zsaruk a magyar televíziócsatornákon az utóbbi 25 évben (Fotó: Havran Zoltán)

 

Földönkívüliek és Bud Spencer

Szadai Károly elárulta, hogy

a Men In Black első része volt az a film, amely a legtöbbször ment le a magyar televíziókban 1998 és 2022 között.

– Összesen 283 alkalommal vetítették Will Smith és Tommy Lee Jones földönkívüliekkel zajló kalandjait, de szorosan a Sötét zsaruk nyomában jár a Kincs, ami nincs Terence Hill és a néhai Bud Spencer főszereplésével – mondta Szadai Károly. A legnézettebb tévéműsorok körében jól teljesít a közmédia, a sportműsorokat nagyon sokan követik figyelemmel, sőt 2022-ben a tűzijáték nézettsége is az első ötbe került. – A Duna TV, az M1 és a tematikus M5 csatorna nézettsége szintén elég jónak nevezhető – tudatta a Médiatanács tagja.

Az NMHH a nézettséget egyrészt saját mérésekkel vizsgálja, de a piacról is rendelnek felméréseket a különböző médiatípusokra. – Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a piackutató cég szerződést köt családokkal, pénzt fizet a kutatásban való részvételükért, a résztvevők pedig a távirányítóval és egy plusz készülék segítségével jelzik, hogy ki és melyik csatornát nézi éppen a televízióban. A rádióhallgatottság mérése főleg önbevalláson alapul: egy naplóban kell vezetni, hogy ki mikor és melyik rádiót hallgatta. Bár a technológia lehetővé tenné ennél pontosabb mérési módszerek alkalmazását, ameddig a médiaügynökségek és a hirdetők elfogadják ezeknek a klasszikus módszereknek a megbízhatóságát, addig ezen a téren nem lesz változás – magyarázta Szadai Károly.

Kulturális változás

A mozikról is megkérdeztük a Médiatanács tagját, aki kifejtette, hogy a százezer lakosra jutó mozitermek száma 19-ről háromra csökkent az elmúlt tizenöt évben. – Ez kulturális változás: többé nem szívesen ülünk be egy moziterembe, amire ugyan volt hatása a járványnak, ám a folyamat korábban kezdődött. Most már elérhető otthonról nagyon sok streamingszolgáltatás, és a mozilátogatás árai is felfelé mennek, ezért legfeljebb valamelyik plázában mozizunk. A tematikus mozik, például a művészfilmeket vetítő termek, megmaradnak a nagyobb városokban, de ezenkívül csak a plázamozik élnek meg – fogalmazott Szadai Károly.

Borítókép: Szadai Károly: EU-szinten kellene fellépni a Google-lel és a Facebookkal szemben (Fotó: Havran Zoltán)