
A kenőcs ásványi pigmenteket, állati zsírt és bioaktív növényi összetevőket tartalmazott.
Ez arra utal, hogy egyszerre szolgált szépítő és gyógyító célt. A Song-kori kézművesek fejlett kémiai és botanikai tudással rendelkeztek, és az orvosi, rituális, valamint esztétikai ismereteket egyesítették termékeikben.
Kozmetikumok a Song-dinasztia mindennapjaiban
A Song-kor a gazdasági fellendülés, a kulturális kifinomultság és a városiasodás időszaka volt. A felsőbb osztályok életében a kozmetikumok fontos szerepet töltöttek be. Irodalmi művek és kézikönyvek egyaránt megemlítik a kármin és az ólomfehér használatát. A korabeli Lin’anban (ma Hangcsou) számos szaküzlet működött, amelyek kozmetikumokat árusítottak.

A Shijiatang M50 sír lelete ritka és kivételesen jól megőrzött bizonyítéka az ősi kínai kozmetikumoknak. A több mint ezeréves kenőcs nemcsak a szépségápolás, hanem a gyógynövényhasználat és a társadalmi státusz kutatásához is új adalékot nyújt. A felfedezés megmutatja, hogyan fonódott össze a szépség, a gyógyítás és a társadalmi identitás a középkori Kínában.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!