A kora középkori Kína szépészeti titkai

Egy XII. századi kínai sírban talált kozmetikum feltárja a Song-kori elit szépségtitkait: ásványok, gyógynövények és állati zsírok egyetlen kenőcsben.

Egy új régészeti lelet feltárta a középkori Kína szépészeti szokásait Fotó: Open AI

Ősi kínai kozmetikumok titkai egy Song-kori sírból

Az emberek évezredek óta használnak pigmenteket és kenőcsöket. Ezek szolgáltak szimbolikus üzenetek közvetítésére, a megjelenés javítására vagy bőrproblémák kezelésére. Minél régebbi a lelet, annál nehezebb a készítmény receptjét rekonstruálni. Éppen ezért különösen fontos a kelet-kínai Csiangszu tartományban történt felfedezés. EgyXII. századi nő sírjában talált két porcelánedény tartalmát sikerült teljes kémiai részletességgel feltárni.

A Song-dinasztia idején 1223-ban épült városkapu. Fotó: Wikimedia Commons

A kutatást az Archaeometry folyóiratban publikálták. Az eredmények új fényt vetnek a Song-dinasztia (Kr. u. 960–1279) elit nőinek kozmetikai szokásaira. A lelet az első régészeti bizonyíték bizonyos gyógynövények szépségápolási használatára, és megerősíti, hogy ásványi, állati és növényi összetevőket egyaránt alkalmaztak.

A Shijiatang M50 sír felfedezése

2019-ben Csangcsou város Shijiatang temetőjében téglakamrás sírt tártak fel. Az M50 jelű sír magas rangú nőé volt, amit gazdag mellékletei jeleztek: buyao hajdísz, hajtűk, valamint több mint húsz ezüst-, kerámia-, vas- és réztárgy. 

A legkülönlegesebb lelet két kerek, lezárt porcelánedény volt, vöröses maradványokkal a falukon. 

Az egyik edény alján lévő felirat a valószínű készítési helyet is azonosította: egy Song-kori családi műhelyt.

A Song-dinasztia gazdag kulturális örökséget hagyott maga után. Fotó: Photo by Mountain/Wikimedia Commons

A maradványokat többféle analitikai módszerrel (SEM-EDS, FTIR, GC/MS stb.) vizsgálták. Az eredmény: egy zsíros alapban ásványi részecskékből álló keverék. A vörös színt hematit (Fe₂O₃) adta, amelyet ősidők óta használnak festék- és kozmetikai pigmentként. Találtak még bariátot (BaSO₄), fehér pigmentet, valamint cerusszitot (PbCO₃), az ólomfehér természetes formáját, amely gyakori volt a császárkori kozmetikumokban. A zsíros alap nem kérődző állattól származott, feltehetően sertészsír, amely lágyította és rögzítette a pigmenteket. Ez megfelel az ókori kínai orvosi és agronómiai feljegyzéseknek.

Gyógynövény a szépség szolgálatában

Két triterpenoid – arundoin és cylindrin – azonosítása a bai mao gen (Imperata cylindrica) gyökerére utal. Ezt a növényt a Han-dinasztia óta ismerték, vérzéscsillapító, vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatása miatt. A lelet az első közvetlen régészeti bizonyíték e növény kozmetikai célú használatára. Szimbolikája – fehérség, tisztaság, nőiesség – a klasszikus kínai irodalomban is megjelenik.

Először sikerült rekonstruálni egy ősi kínai női kozmetikum összetevőit. Fotó: Open AI

A kenőcs ásványi pigmenteket, állati zsírt és bioaktív növényi összetevőket tartalmazott. 

Ez arra utal, hogy egyszerre szolgált szépítő és gyógyító célt. A Song-kori kézművesek fejlett kémiai és botanikai tudással rendelkeztek, és az orvosi, rituális, valamint esztétikai ismereteket egyesítették termékeikben.

Kozmetikumok a Song-dinasztia mindennapjaiban

A Song-kor a gazdasági fellendülés, a kulturális kifinomultság és a városiasodás időszaka volt. A felsőbb osztályok életében a kozmetikumok fontos szerepet töltöttek be. Irodalmi művek és kézikönyvek egyaránt megemlítik a kármin és az ólomfehér használatát. A korabeli Lin’anban (ma Hangcsou) számos szaküzlet működött, amelyek kozmetikumokat árusítottak. 

A Song-dinasztia idején uralkodott császár korabeli, papírra festett képe. Fotó: Wikimedia Commons

A Shijiatang M50 sír lelete ritka és kivételesen jól megőrzött bizonyítéka az ősi kínai kozmetikumoknak. A több mint ezeréves kenőcs nemcsak a szépségápolás, hanem a gyógynövényhasználat és a társadalmi státusz kutatásához is új adalékot nyújt. A felfedezés megmutatja, hogyan fonódott össze a szépség, a gyógyítás és a társadalmi identitás a középkori Kínában.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.