Baloldali kispártok: végállomás, kiszállás

A baloldalnak sorsdöntő jelentőségű az európai parlamenti és az önkormányzati választás, mivel eldőlhet, mely formációk maradhatnak talpon a 2026-os országgyűlési választásokra fordulva és mely pártok tűnhetnek el végleg a politikai süllyesztőben. Felmérések szerint a Magyar Péter vezette Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció kerülhet ki a baloldali kispártok haláltusájából.

a baloldali pártok vezetői és képviselői a Parlament előtt (Fotó: Teknős Miklós)

Alig több mint egy hónap múlva tartják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, ami több baloldali pártnak is a politikai végállomást jelentheti. A káosz egyik jele, hogy a héten a Momentum, a Jobbik és a Párbeszéd is hiányzott az Országgyűlés keddi ülésnapjáról, így kihagyták a politikai viták legfontosabb fórumát, a napirend előtti felszólalásokat is. Rá­adásul a Momentum már a hétfői ülésnapon sem jelent meg a Tisztelt Házban. 

Nem véletlen, hogy a baloldali kispártok a túlélésért küzdenek, hiszen az utóbbi időben napvilágra került közvélemény-kutatások nem sok jóval kecsegtetnek a számukra. Legutóbb a Medián volt, amelyik öt százalékot mért a Momentumnak az EP-választáson, így egy hajszálon múlhat, hogy a rendre Magyarország ellen dolgozó Donáth Anna és Cseh Katalin folytathatja-e a brüsszeli munkát. A Medián mérése szerint a Jobbik be sem kerülne jelen állás szerint az Európai Parlamentbe. 

A Párbeszédnek pedig maga Gyurcsány Ferenc adta meg a kegyelemdöfést, mivel a zöldpárt összefogott a Demokratikus Koalícióval és az MSZP-vel, azonban a közös EP-listán nem kaptak befutó helyet. Megjegyzendő, hogy a Párbeszéd eddig soha nem indult önállóan egyetlen választáson sem, a hárompárti összefogásnak köszönhetően pedig ez egyhamar nem fog megváltozni.

A felmérések szerint a baloldal többi pártja közül az LMP ugyancsak a túlélésért küzd. Megjegyzendő, hogy a párt már a 2019-es EP-választáson csúnyán leszerepelt, mivel csak 2,18 százalékot kapott a listájuk, a 2022-es országgyűlési választáson pedig vélhetően csak a baloldali közös lista mentette meg a parlamenti jelenlétüket. Szintén esélytelennek mutatkozik az EP-voksoláson a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) is, amelyet rendre a bejutási küszöb alatt mérnek. Érdekesség, hogy Márki-Zay az idei évértékelő beszédében azt mondta, hogy pártja átlépheti az ötszázalékos küszöböt az európai parlamenti választáson, amivel szerinte két képviselőt is küldhetnének az EP-be, ugyanakkor rosszindulatúnak minősítette azokat a felméréseket, amelyek nullaszázalékos eredményt prognosztizálnak az MMN-nek.

A baloldalon Gyurcsányék térnyerése mellett Magyar Péter feltűnése rendezheti át a térfelet és taszíthatja a politikai szemétdombra a kis pártokat.

A Medián közvélemény-kutatása szerint a Magyar Péter fémjelezte Tisza Párt 24 százalékon áll, míg az Iránytű Intézet a formációnak 26 százalékos eredményt jósol. Azonban mindkét intézet felmérése szerint a Fidesz toronymagasan vezet a pártok versenyében, így kijelenthető, hogy Magyar Péter feltűnése leginkább a baloldali kis pártokra hatott károsan, mivel a szava­zóik nagy részét elveszíthetik az európai parlamenti és az önkormányzati választások során. Egyúttal az is igazolást nyerhet, hogy nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat uralkodik jelenleg a szavazók körben.

Borítókép: A baloldali pártok vezetői és képviselői a Parlament előtt (Fotó: Teknős Miklós)