Simicskó István: Nem akarjuk, hogy háborúba sodorják Magyarországot

A hazai baloldal Brüsszelben és itthon egyaránt a háború mellett teszi le a voksát – fogalmazott Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a lapunknak adott interjúban. Mint mondta, Brüsszelben szó sincs béketervekről, csak háborús forgatókönyvek kerülnek szóba, de szót ejtett róla, hogy az elhibázott migrációs politikával is szakítania kell az Európai Uniónak. Arról is beszámolt, hogy a frakció törvénymódosítást fog benyújtani, miszerint az üzleteknek kötelező legyen természetes személlyel működő pénztárakat is fenntartaniuk.

2024. 05. 09. 5:07
_CZ_9778
20240430 Budapest Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője. Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Mi a véleménye arról, hogy a nyugati vezetők egyre inkább háborús pszichózisba kerülnek?

– Aggasztók azok a kijelentések, amiket az elmúlt időszakban hallhattunk brüsszeli politikusoktól, valamint NATO-tagországok vezetőitől egy­aránt. A nyilatkozatok alapján a háborús pszichózis erősödik és a NATO egyre közelebb kerül ahhoz, hogy belesodródjon az orosz–ukrán háborúba. Magyarország az egyetlen tagország, amelyik a kezdetektől fogva következetesen azt mondja, hogy ez nem a mi háborúnk, és el kell kerülni, hogy egy közvetlen katonai konfliktus alakuljon ki Oroszország és a NATO között. Ez harmadik világháborút jelentene, nukleáris arzenálokkal mindkét oldalon. Mindenáron el kell kerülni, hogy egy atomháború törjön ki, hiszen akkor az emberiségnek ütött az órája. Mi a béke pártján állunk, és nem akarjuk, hogy háborúba sodorják a NATO-t és benne Magyarországot. 

Erről szól majd a jú­nius 9-i európai parlamenti választás is, hiszen Európában is vannak háborúpártiak és békepártiak. Sajnos a hazai baloldal Brüsszelben és itthon egyaránt a háború mellett teszi le a voksát. A magyar kormány kellően bölcs politikát folytat azzal, hogy hazánk nem küld fegyvereket és katonákat a frontra. 

Ezzel szemben számos területen segítjük a háború elől menekülőket. Véleményem szerint Ukrajnának is a mielőbbi béke az érdeke, a békéhez vezető út első lépése pedig az azonnali tűzszünet, amit a béketárgyalások követhetnek. Ehhez képest sehol nem látunk béketerveket – különösen Brüsszelben nem. Az egyre erősödő háborús retorika a konfliktus kiszélesedésével, eszkalációval fenyeget. Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, azonban most Brüsszelben szó sincs béketervekről, csak háborús forgatókönyvek kerülnek szóba, és Manfred Webertől Ursula von der Leyenig mindenki csak arról beszél, hogy lehet még több fegyvert és még több pénzt küldeni Ukrajnába. Ugyanakkor a béke reményét jelentheti, ha újra Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, mivel gyorsan véget vethet a szörnyű pusztításnak.

– Sikerült megőrizni Magyarország békepárti álláspontját?

– Egy stabil, elvi álláspontja a magyar kormánynak a béke melletti kiállása, amit a Fidesz–KDNP-frakciószövetség is támogat. Nem hagyjuk Magyarországot és a magyar embereket belevinni a háborúba. Sok hibát követett el az Európai Unió, hiszen nem tudták megőrizni a békét, és immár többedik alkalommal tör ki fegyveres konfliktus a kontinensen a második világháború óta. Az EU-nak sokkal többet kellene tennie a saját biztonsága érdekében, ám úgy tűnik, hogy erre a jelenlegi brüsszeli vezetés alkalmatlan. Ezért június 9-én változásra van szükség, hogy olyanok kerüljenek az európai vezető pozíciókba, akik fontosnak tartják a békét, és nem a háborús uszításban vesznek részt. 

Csak a Fidesz–KDNP európai listájáról mandátumot szerzett európai parlamenti képviselők esetén vehetjük biztosra, hogy feltétel nélkül a béke és a magyar érdekek mellett állnak ki. 

Ezért nagyon fontos, hogy vegyük komolyan ezt a választást is és támogassuk a kormánypártok listáját. Mi a nemzetállamokat akarjuk megerősíteni, mivel az EU akkor lesz erős, ha erős tagországok alkotják. Ugyanakkor a mostani brüsszeli vezetés a baloldal támogatásával legyengíti a tagországokat, fellépnek a nemzetállamokkal szemben – akár az uniós források visszatartásával is képesek zsarolni –, és egy szuperhatalmat akarnak mesterségesen összetákolni, ami önhatalmúlag elvon hatásköröket a tagországoktól, és végső soron tartománnyá silányítja őket. Magyarország nem ezért lépett be az Euró­pai Unióba.

– Az Európai Unió továbbra sem tett le a migránskvóták bevezetéséről. Miként lehet a brüsszeli terveknek gátat szabni?

– Fontos, hogy azzal az elhibázott migrációs politikával is szakítson az Európai Unió, ami az európai keresztény civilizációt alapjaiban rombolja szét. 2015 óta milliószámra érkeztek migránsok Európába, amit hazánk is megtapasztalt, ezért is építettük fel a déli határkerítést, ami Magyarország biztonságát a mai napig jelentősen szolgálja. 2023-ban 174 234 fő próbálkozott illegálisan bejutni Magyarországra, ami azt mutatja, hogy újabb migrációs hullámok érik el a déli határt és Európát. Az ide érkezők túlnyomó többsége gazdasági bevándorló, és sem nyelvileg, sem kulturálisan nem lehet őket integrálni. Ez egy rendkívül nagy veszély, hiszen látjuk, hogy milyen no-go zónák, párhuzamos társadalmak jöttek létre Európa nagyvárosaiban, és milyen társadalmi feszültségek alakultak ki az illegális migránsok miatt. 

Amíg a Fidesz–KDNP van kormányon, addig senki sem telepít be illegális migránsokat Magyarországra.

– Milyen következményekkel járna, ha a brüsszeli migrációs paktum valósággá válna?

– Nyugat-Európában a migrációt támogató politikai pártok abban reménykednek, hogy a migránsok rájuk fognak majd szavazni a választásokon, ám akkor fognak meglepődni, amikor majd idővel migránsalapú pártok jönnek létre. Alapjaiban változhat meg a politikai berendezkedés Nyugat-Európában, amikor a migránsok hoznak létre politikai pártokat. Az iszlám számos kockázatot és veszélyt jelent a keresztény civilizációval összekeverve, ami a keresztény egyházak számára óriási kihívás, és az eddigi nyugati tapasztalatok alapján a terrorfenyegetettség növekedésével is jár. Mi azt akarjuk, hogy Európa maradjon meg a keresztény civilizáció bástyájaként.

– Miért fontos az a KDNP-s törvényjavaslat, ami megtilthatja, hogy 18 éven aluliak energiaitalokat vásárolhassanak?

– A KDNP a családok pártja, ezért számunkra különösen fontos, hogy a gyermekeink egészségesen nőjenek fel, és ne érje őket már fiatal korukban olyan káros hatás, ami fölösleges egészségi kockázatot jelent és hosszú távon negatív következményekkel jár. Számos orvossal egyeztettünk, akik elmondták, hogy az energiaitalok fogyasztása a gyermekeknek nem egészséges. Pedagógusok pedig arról számoltak be, hogy a gyermekek már a reggeli iskolakezdés előtt megisznak három-négy energiaitalt, ami után folyamatos mozgásban vannak órákon keresztül, ám ezt követően szinte elalszanak a tanítás során, és nehéz a figyelmüket fenntartani. Az energiaitalok károsak a keringésre, a szívműködésre, a vérnyomásra és a pulzusra, ami fokozottan igénybe veszi a gyermekek szervezetét. Remélem, hogy a parlament elfogadja a törvényjavaslatunkat, hogy kisko­rúak ne vásárolhassanak az egészségükre káros energiaitalokat.

– Miért szükséges a gyermekvédelmi törvény szigorítása?

– Az Európai Unióban jelenleg is Magyarországon a legszigorúbb a gyermekvédelmi törvény, de történtek olyan esetek, amik miatt ismét foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel. A gyermekek biztonsága mindennél előbbre való. Ebben a kérdésben nem lehetnek kibúvók. Tovább kell szigorítani a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni büntetési tételeket. 

Ezek alapján soha nem fognak elévülni a pedofil-bűncselekmények, nem lesz lehetőség feltételes szabadlábra helyezésre, nem kaphatnak erkölcsi bizonyítványt az elkövetők és nem részesülhetnek kegyelemben sem. Emellett bekerülnek egy pedofil-adatbázisba, ami alapján mindig fellelhetőek lesznek. 

A törvénymódosítás tartalmazza, hogy akár két év börtönt is kaphatnak azok a szakemberek, akik elmulasztják jelezni, hogy egy gyermek veszélyeztetett helyzetben van. Szigorú alkalmassági vizsgálatnak vetjük alá a gyermekvédelmi intézményekben dolgozókat annak érdekében, hogy a rájuk bízott gyermekek biztonságban legyenek.

– Milyen további törvényjavaslatok várhatók az elkövetkezendő időszak során?

– Több nyugdíjasszervezet is megkeresett azzal, hogyha az idősek elmennek vásárolni a különböző üzletláncok áruházaiba, nem találkoznak pénztárossal, mert a helyüket átvették az auto­mata pénztárak. A törvény kimondja, hogy minden kereskedelmi egységnek fenn kell tartania az elektronikus fizetés lehetőségét. Azonban mostanra már átestek a ló túloldalára, és vannak olyan nagy cégek, amelyek elküldik a pénztárosokat. Mi azt akarjuk elérni, hogy a vásárlónak legyen választási lehetőségük és az üzletek kötelesek legyenek fenntartani természetes személlyel működtetett pénztárakat is, és lehetőség legyen készpénzzel is fizetni. Fizikailag rendkívül nehéz, nagyobb a hibázás lehetősége és semmivel sem gyorsabb egy automata berendezésekhez nem szokott idős embernek a nagybevásárlás végén az önkiszolgáló pénztárt használnia. 

Egyrészt a munkahelyeket akarjuk védeni a pénztárosok melletti kiállással, másrészt a nyugdíjasokat is segíteni akarjuk, ennek érdekében be fogunk nyújtani egy törvénymódosító javaslatot.

– Az Országgyűlés legutóbbi ülésén először a Momentum, majd a Párbeszéd és a Jobbik frakciója sem volt jelen a napirend előtti felszólalások során. Miként vélekedik erről a politikai magatartásról?

– Elég nagy a baj a baloldalon. Ez részben összefüggésben lehet a Magyar Péter-jelenséggel, mivel úgy tűnik, hogy a Tisza Párt felforgatta az ellenzéki térfelet. Bevett szokás a magyar parlamentben, hogy a napirend előtti felszólalások során országos jelentőségű ügyekben szólalnak meg a frakciók képviselői, amire a kormány részéről egy miniszter vagy államtitkár reagál. Egy parlamentáris demokráciában ez egy kiváló lehetőség arra, hogy az adott kérdésben a frakció megismertesse a közvéleménnyel a saját álláspontját. A házszabály adta lehetőséggel nem élni óriási politikai hiba, de utalhat a baloldal végzetes kiüresedésére is. Amikor a 13 órakor kezdődő hétfői ülésnapon felszólaltam, azt vettem észre, hogy a teljes Momentum-frakció hiányzik a parlamentből. Megértem, hogy a 9 órás üléskezdésen nem jelennek meg a momentumosok, mert olyan korán van, hogy valószínűleg nem tudnak felébredni. A 11 órás üléskezdéseken sem nagyon szoktak jelen lenni, de olyan még nem volt, hogy a 13 órakor kezdődő ülésen sincs bent a parlamentben egyetlen momentumos képviselő sem. Valószínűleg nagyon el lehetnek fáradva, mivel lassan haladt a választásokon való induláshoz szükséges támogató aláírások gyűjtése. Vannak nagyon tiszteletlen és harcias stílusban felszólaló képviselők a soraikban, de most ez a lufi kipukkadni látszik.

Borítókép: Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője (Fotó: Kurucz Árpád)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.