Feloszlathatják az új Fővárosi Közgyűlést

Elképzelhető, hogy nem lesz képes Karácsony Gergely olyan többséget maga köré gyűjteni, hogy a Fővárosi Közgyűlésben elfogadtassa a főpolgármesteri kabinet összetételét. Ennek pedig könnyen az lehet az eredménye, hogy feloszlatják a testületet és új választást írnak ki Budapesten.

A Fővárosi Közgyűlés ülése fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet képen: Karácsony Gergely főpolgármester (j3), Kiss Ambrus (független) általános főpolgármester-helyettes (b3), Tüttő Kata (MSZP) városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes (b2), Bősz Anett (DK) humán területekért felelős főpolgármester-helyettes (b), Számadó Tamás főjegyző (j2) és Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes (j) Fotó: Teknős Miklós

Döntő az októberi közgyűlés
 

Amint arról már a lapunk korábban beszámolt, a főpolgármesternek az októberi alakuló ülésig kell a közgyűlésben helyet foglaló pártoknak egy ajánlatot tennie, amelynek eredményeként kormányozható marad a főváros az elkövetkező öt évben. Ennek a paktumnak a részeként Karácsony Gergelynek meg kellene egyeznie a nagyobb frakciókkal. A közgyűlésben helyet foglaló pártok között ugyanakkor elemi ellentétek vannak, ráadásul a 2026-ig tartó politikai kommunikáció megnehezíti, hogy a közgyűlésben látványos összeborulások vagy állandó szövetségek alakuljanak ki.
 

Mint ismert, július 12-én Karácsony Gergelyt hirdették ki a főpolgármester-választás győztesének, a második újraszámlálást követően 293 szavazat lett a különbség Karácsony és Vitézy Dávid között. A Nemzeti Választási Bizottság ülésén megállapították, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte, aki 371 538 szavazatot kapott, 293-mal többet, mint Vitézy Dávid, akire 371 245-en voksoltak. Az NVB eljárása után kiderült az is, hogy összesen 781 767 érvényes és 24 548 érvénytelen szavazólap volt.

Huzavona a választás után

Mindez azt követően történt, hogy az Alkotmánybíróság (AB) múlt vasárnap megsemmisítette a Kúria végzését, amely helybenhagyta az NVB főpolgármester-választás eredményét megállapító korábbi határozatát. Az AB döntése szerint ugyanis a Kúria a végzésében nem indokolta meg kel­lően, miért találta alaptalannak az NVB-határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelméhez vezetett. Az ügyben a Kúriának új eljárást kellett lefolytatnia és új döntést hoznia, amely szerint újra kellett számolni Budapest mind a 23 kerületében az összes, korábban már érvényesnek elkönyvelt, a főpolgármester-jelöltekre leadott szavazatot. Ez volt egyébként a második újraszámlálás, az első eredmények szerint Karácsony Gergely ugyanis 324 szavazattal nyerte meg a június 9-i főpolgármester választást, miközben rekordszámú, 24 592 érvénytelennek nyilvánított szavazat volt.

A szavazókörökből azonban sorban érkeztek a jelzések, hogy miután a Fidesz–KDNP jelöltje, Szentkirályi Alexandra az utolsó pillanatban visszalépett, a szavazólapokon át kellett húzni a nevét, csakhogy ezt sok helyen alig láthatóan tették meg. Márpedig sokan Vitézy mellett Szentkirályi neve mellé is odaírták az ikszet. Vitézyék érvelése az, hogy szerintük több helyen érvénytelennek számolták ezeket a szavazatokat, pedig ez érvényesnek számít, ugyanis jogilag irreleváns, hogy a visszalépett Szentkirályi neve melletti körbe mit írt valaki. Vitézy ezután az érvénytelen szavazatok újraszámlálását kérte, aminek köszönhetően 41 szavazatra csökkent a különbség a rá és Karácsonyra leadott voksok között.

Borítókép: A Fővárosi Közgyűlés ülése (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet)