Az önkormányzati választás kampányában és a nyári uborkaszezonban is komoly vitákat okoztak a budapesti közösségi közlekedésen tapasztalható állapotok. Vitézy Dávid korábbi főpolgármester-jelölt továbbra is kiáll a BKK-rendészet szükségesség mellett, míg a Karácsony Gergely vezette főváros és a BKK továbbra is elzárkózik a tervtől.
Éppen ezért lapunk kérdéseket intézet a BKK felé, azt szerettük volna megtudni, hogy miként garantálják a közösségi közlekedésen utazók biztonságát. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a járművek hány százaléka van bekamerázva, milyen szabályok szerint kell testkamerát viselnie a szolgálatban lévő jegyellenőröknek, és BKK-rendészet hiányában hány személyt foglalkoztat a szolgáltató, akik a rend fenntartásáért felelnek.
A BKK a válaszában kiemelte, a jelenlegi járműállomány hetven százaléka bekamerázott az új járművek beszerzésének köszönhetően, és minden további új beszerzésnél feltétel a kamera megléte, így a BKK az új járművek érkezésével folyamatosan növeli a fedélzeti kamerával rendelkező járművek arányát.
Azonban számos olyan vonal van a fővárosban, amelyen továbbra is kizárólag a régi, be nem kamerázott villamosok közlekednek. Ilyen többek között a belvárosban közlekedő 47-49-es és a 2-es villamosok vonala is. A BKK ugyanakkor magabiztos, és egy közvélemény-kutatással igyekszik bizonyítani, hogy továbbra is minden a legnagyobb rendben van a közösségi közlekedésen.
A 2023-ra vonatkozó, háromezer fő megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás szerint az ügyfelek kilencven százaléka elégedett vagy nagyon elégedett a biztonsággal a közösségi közlekedés vonatkozásában
– emelte ki a lapunknak küldött válaszában a BKK, majd hozzátették, a válaszadók leginkább a járműveken elhelyezett kameráktól érzik magukat biztonságban, a biztonsági őrök jelenléte 32 százalékukat nyugtatja meg, míg a veszélyt jelző gomb megnyomásának lehetősége harminc százalék számára fontos.
Azonban azt nem közölték, hogy a kamerák a fent említettek szerint a járművek harminc százalékában továbbra sincsenek telepítve, biztonsági őröket pedig csak elvétve lehet találni a közlekedési eszközökön.
A testkamerák bevezetését és az első ajtós felszállási rend kiterjesztését többen szeretnék, mint a vészjelző gomb bevezetését a BudapestGO applikációban
– írta a BKK, reagálva Vitézy Dávid kampányban tett javaslatára, miszerint nyugati mintára a BudapestGO applikációt egy segélyhívó gombbal kellene ellátni.
A testkamerák viselését illetően meglepő válaszok érkeztek a BKK-tól, ugyanis kiderült, a jegyellenőrök jelenleg még nem viselnek testkamerát.
Társaságunk azonban ilyen eszközök beszerzésén is dolgozik a jegyellenőrök és a BKK Biztonsági Szolgálat munkatársai részére
– állítja a BKK. Mindezt annak ellenére, hogy a közlekedésszervező már 2021-ben teszteltette ezeket az eszközöket a jegyellenőrökkel. Akkor a BKK azt állította, céljuk, hogy az eszközzel elejét vegyék az ellenőröket érő sorozatos támadásoknak. Azonban úgy tűnik, hogy több mint három év sem volt elegendő a szervezetnek ahhoz, hogy rendszeresítse ezeket az eszközöket.
Lapunk a BKK Biztonsági Szolgálatával, illetve annak létszámával kapcsolatban is kérdéseket tett fel a cégnek. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hány személyt foglalkoztat a BKK ilyen formában. A válasz meglepő.
Jelenleg öt vagyonőri akciócsoport-egység van szolgálatban minden nap 6.00 és 22.00 között, valamint három egység 22.00 és 6.00 között
– írta a BKK. Ez a számokban azt jelenti, hogy nappal a főváros 4631 megállójába és 2300 útnak induló járművére mindössze öt, éjszaka pedig három egységet lehet egy időben kivezényelni! Mindeközben a BKK saját adatai szerint egy átlagos napon 3,3 millió utazást bonyolít le.
