Míg korábban december első, illetve november utolsó napjai jelentették a téli ünnepi szezon, a karácsonyi készülődés, a bevásárlási láz nyitányát, addig nagyjából egy évtizeddel ezelőtt már a november 1-jei mindenszentek ünnepe után megjelentek a boltokban a karácsonyi termékek – írja az Origó. A lap szerint sokan novemberben még tudatosan próbáltak távolságot tartani a vonzó ünnepi dekorációktól, az ajándékvásárlásra csábító akcióktól, ám decembertől már nem lehet kitérni előlük: a hangulatos díszítések, az ínycsiklandó édességek, a gazdag árukínálat még azok számára is félreérthetetlenül jelzi a karácsonyi készülődés indulását, akiknek az ünnepben az ajándékozás vagy a külsődleges jegyek kevésbé fontosak.
Sokat költünk az ünnepi időszakban a boltokban
A karácsonyi termékek idén is egyre nagyobb számban vannak jelen a magyarországi boltokban az ünnep közeledtével. Rengeteg, szezonális édességeket kínáló pultot kerülgethetünk kosarunkkal az üzletekben bolyongva, s még több, csak ilyenkor kapható gyerekjáték bukkan fel. Ezek mellett talán nincs is olyan téma, amelyben ne szerezhetnénk be adventi kalendáriumot. A karácsony, majd a szilveszter és az újév ünnepe hagyományosan a kiskereskedelem legerősebb időszakai közé tartoznak szinte minden országban.
Tavaly az adatok szerint decemberben a kiskereskedelmi forgalom több mint 1800 milliárd forintot ért el, ennek közel felét az ide tartozó boltok adták.
Múlt évben vásárlásaink alkalmával pénzünk harmadát nem élelmiszer jellegű kiskereskedésekben költöttük el, a költés nagyjából hatoda pedig üzemanyagra ment. Ugyan ezeken a számokon és arányokon belül nem lehet sebészi pontossággal elkülöníteni a közvetlenül az ünnepekhez kapcsolódó költéseket a hétköznapi vásárlásoktól, de a kiskereskedelmi forgalom jelentős része decemberben az ünnepek közeledtéhez kötődik. A cégeknek mindenesetre megvan az okuk a bizakodásra, hiszen a hazai kiskereskedelem már nyáron az erősödés jeleit mutatta, november és december pedig hagyományosan erős támasza szokott lenni a teljes évi forgalomnak.
Szaloncukorból a zselés a sláger
A szaloncukor szinte minden magyar otthonban megtalálható karácsonykor a fenyőfán, illetve az asztalon is. Bár 2024-es statisztikák természetesen még nincsenek erről, de a tapasztalat, pontosabban a korábbi adatok szerint
szaloncukorra minden évben nagyjából hétmilliárd forintot költünk, és ez várhatóan így lesz idén is.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint a szezonális édességekre, például csokimikulásra ennél jóval többet, akár ötvenmilliárd forintot is fordítunk minden évben. Maradva a szaloncukornál: stabilan nagyjából 3500 tonnát vásárolunk évente, a rengeteg izgalmas íz között még tavaly is a zselés volt a csúcstartó.
Mennyit költünk karácsonyi ajándékra?
Szeretteink karácsonyi megajándékozása az egyik legnépszerűbb hagyomány a magyar családok körében. Rendszeresen készülnek kutatások a magyarok karácsonyi szokásairól, ezek természetszerűleg egymáshoz képest kismértékű eltéréseket mutatnak, de összességében jól jelzik, hogyan ajándékoznak a magyarok.
Például az MBH Bank tavaly közölt kutatási eredményeiből az derült ki, hogy a magyarok jelentős része tervszerűen, előre meghatározott költségvetéssel készül a karácsonyi ajándékok beszerzésére.
Az e célra szánt összeg 50–100 ezer forint között mozog, de a vásárlók több mint fele végül többet költ a tervezettnél.
A játékkereskedelemben jelentős Regio kutatása szerint pedig a magyarok 15,5 ezer forintot költenek játékra az online üzletekben és 12 ezer forintot a hagyományos áruházakban átlagosan. Eközben az összes ajándékra a cég kutatásában részt vevők 35 százaléka 40–80 ezer forint közötti összeget, 20 százaléka pedig 80 ezer forintnál is többet áldoz.
