– Orbán Viktor miniszterelnök még 2015 elején jelentette be a Modern városok programot, amelyben a kormányfő 23 megyei jogú városba utazott el és állapodott meg a fejlesztésekről. Hogyan áll a programelemek megvalósítása?
– Az, hogy miniszterelnök úr személyesen látogatott el a megyei jogú városokba és írt alá megállapodásokat a polgármesterekkel, volt a garancia arra, hogy valóban a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések valósuljanak meg, hiszen minden elemet a városokkal közösen határoztak meg. A Modern városok program így egyértelműen a helyi sajátosságokhoz igazodik. Az első megállapodást 2015 márciusában Sopronban, míg az utolsót 2017 májusában Hódmezővásárhelyen írták alá. A 23 megyei jogú városban 270 fejlesztést rögzítettek a programban, ezek közül mostanáig 87 elem részben vagy egészében megvalósult; 2020 év végéig pedig ez a szám tovább növekszik.
– Kiemelne néhány olyan, már megvalósult fejlesztést, amely kifejezetten fontos a helyi közösségnek?
– Az elmúlt időszakban olyan beruházásokat adhattunk át a városok lakóinak, mint a felújított Csiky Gergely Színház Kaposváron, a győri kórház parkolóháza, a debreceni élményfürdő, a megújult történelmi belváros Sopronban. Szintén fontos beruházás volt Kecskeméten a 445. számú elkerülő út továbbvezetése, a nyíregyházi Városi Szabadtéri Színpad vagy épp a BGE Gazdálkodási Kar Innovációs Tudásközpontja Zalaegerszegen – és tényleg csak néhány példát ragadtam ki a sok közül.
– Ahogy haladt előre az idő és teltek az évek, a fejlesztések folyamatosan drágultak. Mekkora a program költségkerete, és mennyibe kerülhetnek összesen a beruházások?
– A program 270 fejlesztésének forrásigénye együttesen megközelíti a 4000 milliárd forintot. Ennek körülbelül a felét az országos közút-, illetve vasúthálózat fejlesztésére fordítja a kormány, a másik feléből a városok helyi beruházásai valósulnak meg. A fejlesztések nagyobb része hazai, és csak kisebb része táplálkozik uniós forrásból. A programban eddig 1800 milliárd forint támogatást fizettünk ki a fejlesztésekre, a 2021-es költségvetésben pedig további 270 milliárd forint szerepel a beruházásokra.
– A mögöttünk hagyott hónapok, a járványhelyzet sok nehézséget okozott a gazdaságban. Lesznek késések a Modern városok program fejlesztéseinél?
– Szerencsére azt látjuk, hogy a hazai falvakhoz hasonlóan a vidéki városainkban is példásan helytálltak ebben a nehéz időszakban. A vírushelyzet miatt nem volt jelentősebb leállás a fejlesztések megvalósításában, a kivitelezők nem jelentették, hogy bármi akadályozta volna őket a munkában. A program kiemelt célja a gazdaság élénkítése, a beruházások ösztönzése, amely a veszélyhelyzet miatt különös jelentőséggel bír. Az építkezések felpörgetése sokat javíthat a járvány okozta gazdasági károk enyhítésén.
– Több baloldali vezetésű településen attól félnek a kormánypárti erők, hogy egyes beruházások akár el is maradhatnak. Valós ez a veszély?
– Ahogy szoktam fogalmazni, mi a program pártján állunk, azaz számunkra nem szempont, hogy milyen pártállású a városvezetés. A beruházások sikere azonban elsősorban a programfelelősön múlik. Attól, hogy a forrás adott esetben már a város számláján van, még nem garantált, hogy meg is valósul a beruházás, hiszen a forrást jogszabályszerűen el is kell tudni költeni. Mi igyekszünk minden segítséget megadni a városoknak, hogy egyetlen fejlesztés se maradjon el. Mindannyiunk közös érdeke a hazai vidék felvirágoztatása, hiszen soha nem kaptak még akkora támogatást fejlesztésekre, céljaik eléréséhez a megyei jogú városok, mint amilyet a Modern városok program nyújt. Ez egyedülálló lehetőség.
– Milyen korábbi hiányosságot tud pótolni a program?
– A program olyan stratégiai jelentőségű beruházások együttese, amelyekkel a magyar városok új szintre léphetnek, egész térségek indulnak fejlődésnek, és jelentősen javul a helyi életminőség is. Ezekre a fejlesztésekre rendkívüli szükség volt, hiszen ne feledjük, hogy a rendszerváltást követően – különös tekintettel a balliberális kormányok időszakára – milyen mostoha helyzetben voltak a vidéki nagyvárosok és egyébként a falvak is.
A kormánybiztos szerint elsősorban a programfelelősön múlik a beruházások sikere
Fotó: Mirkó István
– Ha egy beruházás elmarad, ellehetetlenül, akkor mi lesz az arra elnyert forrás sorsa?
– A Modern városok program fejlesztéseinek megvalósítása folyamatos, több beruházás előkészítése zajlik, így a fejlesztések kapcsán nem lehet általánosságban beszélni. Mindig egyedileg vizsgáljuk az ügyeket. Előfordulhat, hogy a felek hibáján kívül egyes beruházások vagy programelemek nem készülnek el. Ilyen esetekben átcsoportosíthatjuk a forrást, illetve egyes esetekben visszafizetheti a támogatást az önkormányzat a jogszabályoknak megfelelően. Sajnos olyan is előfordult, hogy a kedvezményezett város vezetésének hibájából nem valósult meg egy fejlesztés vagy annak egy része.
– Mikorra fejeződhetnek be a Modern városok program fejlesztései?
– Tekintettel arra, hogy az előkészítő munkákat követően egy–három éve léptek a városok a megvalósítási szakaszba, és jövőre már kifizetjük a becsült összes forrásigény felét, úgy becsülöm, hogy a következő 4-5 éven belül befejeződhet a program. Ezt azonban nagyban befolyásolja az egyes városok hozzáállása. Vannak ugyanis olyan településvezetők – mint a hódmezővásárhelyi polgármester –, akik a Modern városok programot is egyfajta kampánycélra használják, ahelyett, hogy annak megvalósításán dolgoznának. Márpedig a városvezetők támogató hozzáállása nélkül a beruházások nem fognak maguktól kinőni a földből.
– A több ezer milliárd forintos fejlesztési csomagnak köszönhetően a megyei jogú városok valóssággal újjászülethetnek. Várható, hogy a programban a következő években újabb fejlesztési kör indul?
– Ne rohanjunk annyira előre, először építsük meg mindazt, amit közösen megterveztünk az elmúlt években. A program annyira széleskörű, hogy ez is emberes feladat lesz, hiszen a Modern városok program javítja a városok elérhetőségét, gazdasági és oktatási fejlesztésekkel erősíti a foglalkoztatást és a kutatást. Ezen túl a sport- és kultúrafejlesztési elemekkel hozzájárul nemcsak a nagyvárosokban élők életminőségének javításához, hanem a városok térségeinek fejlődéséhez is. Több városban pedig komoly kórházfejlesztések zajlanak. Amikor a program végére érünk, el tudjuk majd mondani, hogy a fejlődés a dualizmus korához vagy az első világháborút követő talpra álláshoz mérhető.
