Javában tart az ideiglenes kerékpársáv kialakítása Budapesten. A Bartók Béla úton és a Tétényi úton egy korábban megtervezett fejlesztés koronavírus-járvány miatti előrehozásával, végleges kialakításban, tartós burkolati jelek felfestésével már elkészült a két irányt külön számolva 4400 méter hosszon a kerékpáros infrastruktúra – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK).
A fővárosi közlekedésszervező cég lapunk kérdésére közölte: az Üllői úton és a nagykörút Váci út és Üllői út közötti szakaszán folyamatban van két irányban összesen 13 ezer méternyi kerékpársáv kialakítása is. „Itt ideiglenes burkolati jelet festenek fel, amelynek sajátossága, hogy már az időjárás hatására is gyorsan kopik: ha a jelenlegi döntés marad életben, és a kerékpársáv augusztus 31-ig marad csak fenn, már ebben az esetben is szükség lehet az újrafestésre ezen a szakaszon” – olvasható a BKK válaszában.
Hozzátették: jelenleg további 10 kilométert meghaladó szakaszon terveznek ideiglenes kerékpársávokat. Megtudtuk: ha mégis a kerékpársávok megszüntetése mellett dönt a főváros, akkor a burkolati jeleket „lefeketítik”, ha viszont a fennmaradásukról születik döntés, abban az esetben tartós kivitelben véglegesítik a burkolati jeleket. Arra a kérdésünkre, hogy mennyibe kerül a most még „ideiglenesnek” szánt biciklisávok felfestése, forgalomtechnikai eszközökkel való ellátása, illetve megszüntetésük esetén az eredeti forgalmi sávok visszaállítása, a BKK azt válaszolta: a pontos költségekről a kivitelezési munkák befejezését követően tudnak csak tájékoztatást adni.
Az új kerékpársávok tömegével vonzzák majd a hobbi-kerékpárosokat is a forgalomba. A főpolgármester nem titkolt célja, hogy az autósávok elvételével egyre többen válasszák a az az autósokhoz viszonyítva egyre gyorsabbá váló kerékpáros közlekedést. De sokan jogosítvány híján döntenek a bicikli mellett, ami többségében a közlekedési szabályok nem ismerését is jelenti. Maga a főpolgármester is elmondta: neki sincs jogosítványa, s állítólag a kerékpár a fő közlekedési eszköze.
Kőrös András vezetéstechnikai szakember lapunknak rámutatott: amennyiben megnövekszik a forgalomban kerekezők száma, elkerülhetetlenné válik a kerékpárosok KRESZ oktatása. – Tulajdonképpen ezt a lépést már rég meg kellett volna tenni. Ha Budapest közlekedésének a drasztikus megváltoztatása és biztonságosabbá tétele a cél, akkor a KRESZ ismeretének a hiánya nagyobb kockázatot von maga után – magyarázta a „Tanpálya” Vezetési Centrum Kft. instruktora.
A Magyar Nemzet megkérdezte Vitézy Dávidot, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatóját, szerinte kötelezővé tehetnék-e a közlekedési céllal kerékpározók számára a KRESZ vizsgát. – Ennek bármiféle engedélyhez kötése ellentétes lenne a fenntartható közlekedési iránti elköteleződésünkkel, tehát a céllal ellentétes hatást váltana ki, és a városlakókat nagy számban riasztaná el ettől a környezetbarát és egészséges közlekedési módtól – mondta lapunknak Vitézy. Úgy vélte: az autósoknak kell az eddigieknél is jobban odafigyelni a gyengébb kerékpározókra.
Kőrös András vezetéstechnikai szakember viszont lapunknak rámutatott: amennyiben megnövekszik a forgalomban kerekezők száma, elkerülhetetlenné válik a kerékpárosok KRESZ-oktatása. – Tulajdonképpen ezt a lépést már rég meg kellett volna tenni. Ha Budapest közlekedésének a drasztikus megváltoztatása és biztonságosabbá tétele a cél, akkor a KRESZ ismeretének a hiánya nagyobb kockázatot von maga után – magyarázta a „Tanpálya” Vezetési Centrum Kft. instruktora. Szerinte biztonsági szempontból egyáltalán nem helyes, hogy a kerékpárosoknál semmilyen szabályismeret nincs megkövetelve.
– Kétségtelenül elriasztana néhány kerékpárost a forgalomtól. De ez érvényes minden új dologra, ami kinövi magát. Ha biszont megsokszorozódik a kerékpáros forgalom, előbb vagy utóbb mindenképpen szabályozni kell, ami kényelmetlenséggel jár ugyan, ám enélkül hosszútávon nem igazán fog működni másképpen – magyarázta a szakember. Hozzátette: ha a közlekedés biztonságosabbá tétele a cél, akkor nem reális, hogy a kerékpáros olyan alapvető szabályokkal sincs tisztában, mint a jobbkéz-szabály. Figyelmeztetett: ha a biciklistát a kereszteződésben elcsapja az autó, mert két egyenrangú útnál nem ismerte fel, hogy kinek van elsőbbsége, akkor hosszas kórházi ápolásra számíthat. Ráadásul sokszor előfordul, hogy a szabályok be nem betartása mögött szándékosság áll.
– A fővárosban nyáron rengeteg kerékpáros közlekedik, többüknek még a mindenki által jól ismert piros-lámpás kereszteződésnél sem sikerül megállni, mindez sokkal nagyobb terhet ró az autósokra. Innentől kezdve legyen az autósnak nyolc szeme, hogy a hangtalanul, csak vizuálisan érzékelhető kerékpárosokat maga körül észrevegye és elkerülje az esetleges baleseti szituációkat? A kerékpáros közlekedés szezonális, tavasszal újra vissza kell szokni az autósoknak is a fokozottabb kerékpáros jelenlétre. Ilyenkor nagyobb az esélye, hogy konfliktusok alakulnak ki kerékpáros és autós között – fejtette ki a vezetéstechnikai szakember. Hozzátette: a sebességkorlátozás átgondolt bevezetése valóban balesetcsökkentő hatással bírhat a fővárosi közlekedésre. Amennyiben a főváros tényleg a biztonságot helyezi a középpontba, akkor viszont felül kell vizsgálni a jelenlegi szabályokat és a kerékpárosokra is meg kell hozni a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
