Úgy fogalmazott, hogy a békediktátum aláírásánál az akkori Magyar Királyságot teljes mértékben halálra ítélték.
Emlékeztetett: a hatalmas veszteségen és a szankciókon túl számos rendelkezéssel sújtották a megcsonkított Magyar Királyságot, amelynek a továbbiakban nem lehetett nehézfegyverzete és hadiipara, illetve fel kellett, hogy függesztenie az általános hadkötelezettséget is. Ezt követően „a Magyarországból jóllakott” későbbi kisantant államok halálos szorításba fogták az országot, ami azt jelentette, hogy az 1927-es Olaszország felé intézett nyitásig Magyarország külpolitikai tekintetben is elszigeteltté vált – fűzte hozzá.
Az antantnak az volt az érdeke, hogy kis államok jöjjenek létre az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén, egyfajta kordont képezve Európa és az orosz területek között, de ezt a célt egy erős Magyarország nem szolgálta volna – magyarázta Babucs Zoltán.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
