Amikor más szelek fújtak

Hiller István miniszterként még arról beszélt, hogy az oktatás és a kultúra területén is új távlatok nyíltak meg Kína és hazánk között.

Hszi Csin-ping még alelnökként volt Hiller István oktatási miniszter vendége 2009-ben Fotó: Beliczay László Forrás: MTI/Beliczay László

Amikor a balliberális politikusok kormányon voltak, akkor még nem számított kommunista kémképzőnek a Fudan, sem a többi kínai egyetem. Olyannyira nem, hogy Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem akkori rektora (2003–2011) egy delegációval több kínai felsőoktatási intézményt is felkeresett. (Arról a Mészáros Tamásról van szó, akinek a neve a 2009-es kormányválság idején felmerült lehetséges miniszterelnök-jelöltként – a szerk.) A Corvinus vezetése a Renmin, a Peking és a Fudan egyetem képviselőivel is egyeztetett, hogy erősítsék a stratégiai partneri kapcsolatokat Kína vezető felsőoktatási intézményeivel.

Hszi Csin-ping még alelnökként volt Hiller István oktatási miniszter vendége 2009-ben
Fotó: MTI/Beliczay László

Sőt, 2009 októberében rendezték meg hazánkban a Kínai–Magyar Rektori Fórumot, amelynek kísérőeseménye volt egy oktatási vásár számos ismert kínai egyetem részvételével. A fórumon Hiller István akkori oktatási és kulturális miniszter a kapcsolatok erősítését és további együttműködést szorgalmazott Kínával az oktatás és a kultúra területén.

Hangsúlyozta: az elmúlt években nemcsak a gazdaság, hanem az oktatás és a kultúra területén is új távlatok nyíltak a két ország között.

A miniszter felidézte az ELTE-n a Konfucius Intézet megnyitását, amely szerinte a kínai nyelv és kultúra jól működő központjává vált.

Mészáros Tamás az eseményen kiemelte, hogy az egyetem fokozott figyelmet fordít Kínára és a kínai stúdiumokra. Elmondta: 2007-től működik az alma mater keretei között a Kína közigazgatás-, gazdaság- és társadalomkutató központ, ahol évente több száz diák hallgat kínai tárgyú előadásokat és tanulja a kínai nyelvet. A rektor összegzése szerint a magyar–kínai kapcsolatokban az elmúlt négy-öt évben történtek kiváló alapot nyújtanak az egyetemeknek a Kína-stratégia kialakítására.

– Magyarország a legalkalmasabb európai ország, hogy Kínát és Európát közelebb hozza egymáshoz – mondta Mészáros Tamás, majd hozzátette: reméli, hogy ebben a magyar egyetemek szellemi vezetők lehetnek.

A távirati iroda akkori tudósításában az is olvasható, hogy a fórummal egy időben a Corvinus Egyetem aulájában mintegy harminc kínai felsőoktatási intézmény mutatta be csere- és ösztöndíjprogramját az érdeklődőknek.