Karácsony Gergely az elmúlt napokban folyamatosan arról kommunikált, hogy a kormány a jövő évi költségvetés elfogadásával kivéreztetné Budapestet. A főpolgármester Facebook-oldalára egy Stop, Budapest-adó! feliratú nyitóképet tettek ki, és a városvezető még július 2-án nyílt levélben szólította föl a budapesti választókörzetekben megválasztott országgyűlési képviselőket, hogy szavazzanak a 2021-es büdzsé elfogadása ellen, mivel az különösen nagy sarcot ró a fővárosi önkormányzatra.
Karácsony Gergely állítása szerint a Budapestnek nyújtott támogatások és a fővárost érintő elvonások egyenlege negatív a jövő évi költségvetésben, és nem az állam támogatja Budapestet, hanem a főváros finanszírozza az államot. Június 19-én pedig arról értekezett a közösségi médiában a főpolgármester, hogy a kormány nemcsak hogy fejőstehénnek használná Budapestet, de vágóhídra is küldené.
A költségvetés azonban más önkormányzatoktól is áldozatot követel, és arról már nem beszél Karácsony Gergely, hogy a Városháza számos kérdésben könnyebb helyzetben van, mint a többi önkormányzat, hiszen például a bölcsődék és óvodák, valamint számos szociális intézmény fenntartása, a járóbeteg-ellátás biztosítása, a közétkeztetés finanszírozása, a közvilágítás anyagi fedezetének előteremtése, valamint a közutak jelentős részének karbantartása a kerületi önkormányzatok feladata, nem pedig a fővárosé.
A politikus arról sem beszél, hogy a Városháza több önkormányzatnál is könnyebb helyzetben van
Fotó: Kurucz Árpád
– Valótlan az az állítás, hogy a fővárosnak kevesebb pénzből kell gazdálkodnia jövőre. A valóság ezzel szemben az, hogy mintegy tízmilliárd forinttal több marad Budapestnél – tájékoztatta lapunkat a pénzügyminisztérium. Mint írták, bár a koronavírus-járvány elleni védekezés költségei miatt megállapított szolidaritási hozzájárulással Budapestnek 21 milliárd forinttal többet kell fizetnie a szegényebb önkormányzatoknak, ezzel párhuzamosan mintegy 25 milliárd forinttal több helyi iparűzésiadó-bevételre számíthat jövőre, és az állami támogatása is hétmilliárddal emelkedik. A tárca ismertetése szerint az így keletkező, nagyjából tízmilliárd forintos, többleten felül jelenleg Budapest 180 milliárd forinttal rendelkezik állampapírban és további 90 milliárd forinttal bankbetétben.
Az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásával kapcsolatban a pénzügyi tárcánál azt hangsúlyozták, hogy az nem kormányzati elvonás, hiszen a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek. Közölték: ez a súlyozási rendszer már eddig is létezett, s a hozzájárulás mértéke 2017 óta egy matematikai képlet alapján történik, amely minden arányosságot figyelembe vesz.
– Ez alapján 136 módosabb önkormányzat fizet szolidaritási hozzájárulást, amit a szegényebb önkormányzatok kapnak meg. Ezzel 135 önkormányzat esetében nem is adódott ellenvetés. Az egyetlen kivétel a főváros. Budapest vezetése a jelek szerint ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni, ezzel pedig vitát indíthat az önkormányzatok között. Különösen fontos, hogy az említett képlet alapján történő számítás mindenkire egyenlő mértékben szabja ki a szolidaritási hozzájárulás mértékét, kivéve a fővárost. Budapestnek jelenleg 15 százalékos kedvezménye van, tehát ők a rájuk mért hozzájárulásnak csak a 85 százalékát fizetik – ismertette a tárca.
