A 2013/2014-es tanévig ingyenes tankönyvre rászorultsági alapon voltak jogosultak a diákok. Mára viszont 1–9. osztályig mindenki, egymillió tanuló kapja ingyen a tankönyveit.
Így a szülők tankönyvkiadásai öt év alatt 7,3 milliárd forintról 1,5 milliárd forintra csökkentek. Jelzi az állami kiadó meghatározó, ám nem kizárólagos jelenlétét a piacon, hogy 61 kiadó került fel a 2018/2019-es tanév tankönyvjegyzékére.
Nemzetközi kitekintésben látható: a tankönyvkiadást az oktatási kormányzatok kontrollálják és irányítják szinte mindenütt. Csak néhány kivétel van, ahol a profitérdekek utat törnek maguknak.
Ilyennek tekinthető az Egyesült Államok, ahol a tankönyvkiadás az egyik legdinamikusabban fejlődő és leginkább jövedelmező területévé vált a tartalom- és tudásiparnak. Ennek viszont az a következménye, hogy óriási teher hárul még a középosztálybeli családokra is, ha iskolába megy a gyerek.
A tankönyvek ára ugyanis 812 százalékkal nőtt 1978 és 2013 között. Sokan reménykedtek, hogy a digitalizációval megjelenik a megfizethető tudás is, de nem így történt, mivel hatalmas üzletről van szó. Jól illusztrálja mindezt, hogy a tankönyvárak az infláció négyszeresével emelkedtek 2006 és 2017 között az USA-ban.
Az ingyenes tankönyvellátás széles körű elfogadottságát bizonyítja az EU országainak oktatási rendszereit és oktatáspolitikai törekvését monitorozó Eurydice szervezet 17 tagállamra vonatkozó jelentése.
Ebből kiderül, hogy 12 tagállamban biztosított az ingyenes tankönyvellátás a kötelező közoktatásban, így tehát Csehország, Dánia, Görögország, Franciaország, Ciprus, Lettország, Málta, Hollandia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország gondolkozik hazánkhoz hasonlóan úgy, hogy nem a piaci szereplők meggazdagodása, hanem a családok terheinek csökkentése révén lesznek sikeresebbek a felnövekvő generációk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!