Benkő Tibor elmondta, ennek a „regionális különleges műveleti komponensközpontnak” az lesz a feladata, hogy a közép-európai régió országaiban a katonák fenntartsák és megőrizzék a békét.
A béke és a biztonság törékeny, ezt láttuk Ukrajnában és több mint 25 éve déli szomszédjainknál is, ahol a nemzetiségek azért nem esnek egymásnak, mert több ezer békefenntartó katona szolgál ott napjainkban is – fogalmazott.
Közölte: a központ létrehozásának előzménye, hogy az Egyesült Államok segítségével 2003-ban indult el Magyarországon a különleges műveleti fegyvernem, és napjainkban már elismerően nyilatkoznak más nemzetek a magyar különleges műveleti katonákról. Afganisztánban a magyar különleges erők parancsnoki feladatokat látnak el, amerikai katonák felett is, ami ritkán fordul elő.
A miniszter kiemelte, hogy bár szolidárisak vagyunk a térséggel, nem akarjuk kiszolgáltatni magunkat, ezért indult el a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, amelynek célja, hogy Magyarország erős, ütőképes, a kor követelményeinek megfelelő, a 21. század kihívásait kezelni képes, kiválóan felkészített katonákkal rendelkező, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális és bármikor bevethető katonákkal rendelkezzen.
Ez az elmúlt 25 év legátfogóbb katonai fejlesztése Magyarországon, ebben a honvédelmi és a haderőfejlesztés mellett az egész rendszer struktúráját is újra kell gondolni – tette hozzá.
Benkő Tibor elmondta: komoly változtatások lesznek a területi védelmi igazgatásban, hogy egy esetleges különleges jogrendre történő áttérés esetén ne legyen probléma a közigazgatásban, az egészségügyi ellátásban, az oktatásban, a közlekedésben vagy az energiaellátásban.
Azt mondta: nem szeretnénk úgy járni, mint Ukrajna, ezért olyan rendszert kell kialakítani, amellyel órák alatt is zökkenőmentesen lehet áttérni a különleges jogrendre. Sok feladat van ebben, de a munkálatok hamarosan elkezdődnek – tette hozzá.
A tárcavezető beszámolt a magyar haditechnikai fejlesztésekről is, amelyek célja, hogy a katonák számára a legkorszerűbb technikai eszközöket tudják biztosítani, mert csak így lehet jogosan elvárni tőlük, hogy védjék meg a nemzetet, és tartsák fent a békét és a biztonságot minden körülmények között, ideértve a kiberbiztonságot is.
A honvédelmi pillérhez tartozik egy olyan életpályamodell kialakítása, amelynek célja, hogy a honvédség fel tudja venni a versenyt a polgári szférával, erősebbé váljon a kapcsolat a honvédség és a civil emberek között, hogy az utánpótlás biztosított legyen – közölte.
Ennek érdekében elindult a hazafias honvédelmi nevelési program, amely szerint már a családban elkezdődik a hazafias nevelés és egészen a felsőoktatásig tart – mondta.
A honvédelmi miniszter beszélt arról is, hogy az önkéntes tartalékos katonáknak ösztönző juttatási rendszert dolgoztak ki, amelynek a hazafias honvédelmi neveléssel együtt az a célja, hogy a jelenlegi mintegy 8900-ról 2026-ra húszezerre nőjön az önkéntes tartalékos katonák száma.
Benkő Tibor előadásában kitért arra is, hogy Magyarország évente több mint kétezer katonát biztosít egyebek mellett Ázsiában és Afrikában arra, hogy segítsék a béke fenntartását.
Ott kell segíteni, ahol a gondok és a problémák keletkeznek, hogy a más társadalmi berendezkedésben és kultúrában élő embereknek ne kelljen elhagyniuk otthonukat egy szebb jövőért – fogalmazott.
Hozzáfűzte, hogy vannak olyan európai országok, amelyek demográfiai problémáikat a bevándorlókkal szeretnék megoldani. Nekik mind van tengeri kikötőjük, mégis Olaszországban köt ki az összes hajó, aztán az illegális bevándorlók végig gyalogolják Európát, hogy eljussanak oda, ahol tárt karokkal várják őket. Ezek az emberek igazolatlanul érkeznek, nem tudjuk, hogy kik és mi a szándékuk – jegyezte meg.
A terrorizmus veszélye nőtt és emelkedett a terrortámadások száma is, amelyekben eddig több mint négyszáz civil vesztette életét – mondta a honvédelmi miniszter.
