Bírósághoz fordult Kovács Barnabás, az MSZP elnöksége által feloszlatott, majd önálló tisztújító közgyűlést megtartó Pest megyei MSZP új elnöke annak érdekében, hogy mondják ki: illegitim a párt nemrég megválasztott országos vezetése, így Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes társelnöksége is – értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint Kunhalmi is perre számíthat, amiért Fidesz-bérencnek nevezte a feloszlatásuk ellen tüntető párttársait.
Lapunk megkeresésére Kovács Barnabás annyit erősített meg: mind a nyolcvanöt feloszlatott Pest megyei MSZP-szervezet azt kérte tőle, hogy minden törvényes eszközzel szerezzen érvényt az igazuknak, miszerint a pártvezetés jogtalanul járt el velük szemben.
– Remélem, hogy a bíróság is így ítél majd, és visszaállítja a tisztújító kongresszusról kiszorított Pest megyei küldöttek státusát, ebből következően pedig kimondja azt is, hogy illegitim az MSZP országos vezetése – fogalmazott lapunk kérdésére Kovács Barnabás.
A Kunhalmi Ágnessel szembeni perről szóló értesülésünket Kovács Barnabás nem kívánta kommentálni. Mindössze annyit mondott, hogy a párt női társelnöke tökéletesen tisztában volt és van azzal, hogy a feloszlatott Pest megyei szervezetek tagjai, illetve vezetői demonstráltak az MSZP székháza előtt.
Ismert: a szocialisták múlt hét végi tisztújító kongresszusán Tóth Bertalan mellett Mesterházy Attila is indult volna a férfi társelnöki posztért. A kongresszus előtt két héttel azonban a pártvezetés hirtelen feloszlatta a Pest megyei szervezeteket, mondván, hogy azok az MSZP alapszabályába és a gazdálkodási szabályzatába ütköző gyakorlatot folytatnak. Ugyanakkor a feloszlatásról szóló döntés éppen akkor született meg, amikor a kormánypártisággal aligha vádolható, sőt a szocialisták számára is belső felméréseket végző Republikon Intézet felméréséből kiderült, hogy Mesterházy nagyságrenddel ismertebb és népszerűbb Tóth Bertalannál, akinek elnöksége alatt történelmi mélységbe süllyedt az MSZP támogatottsága. – A kongresszusról a küldöttek tíz százalékát kizárták a Pest megyei szocialistákkal, hiszen Budapest után Pest megye adja a legtöbb delegáltat. Ők jelentős részben az én támogatóim, így ez a döntés engem sújt – reagált akkor a történtekre Mesterházy. Támogatói kiszorításával, a vitatott online szavazás bevezetésével, majd pedig a harminc év óta sosem alkalmazott zárt listás voksolás alkalmazásával a Tóth-féle pártvezetés végül elérte, hogy Mesterházy Attila inkább nem indult el a megméretésen.
