Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A magyar kormány méltatlannak tartja, hogy Brüsszel a határvédelemre fordított kiadások mindössze alig több mint egy százalékát térítené meg Magyarországnak – mondta Hollik István kormányszóvivő a tegnapi sajtótájékoztatóján.
A leköszönő Európai Bizottság úgy döntött, hogy húszmillió eurót, átszámítva 6,6 milliárd forintot térít meg a felmerülő magyar költségekből, ám az összeg kizárólag ebben az évben, a magyar–szerb határszakaszon járőrszolgálatot teljesítő állomány finanszírozására fordítható.
– A kormány bízik abban, hogy a novemberben munkába álló új Európai Bizottság az eddigi, bevándorláspárti brüsszeli vezetéssel szemben elsődlegesnek fogja tartani az unió külső határainak megvédését, és hajlandó támogatni a tagállamokat, köztük Magyarországot abban, hogy ne a migráció szervezésén, hanem a megállításán legyen a hangsúly – fejtette ki a szóvivő.
Hollik felidézte: Orbán Viktor miniszterelnök még 2017-ben fordult Jean-Claude Juncker bizottsági elnökhöz, hogy a sokat emlegetett szolidaritás jegyében fele részben járuljon hozzá a határon a kerítés építéséhez és a védelem költségeihez. Mint mondta: 2015, a kerítés megépítése óta eddig összesen 504 milliárd forintot fordított a magyar kormány határvédelemre.
Kiemelte: az eddigi bevándorláspárti brüsszeli vezetés mindent elkövetett, hogy húzza az időt, és ne szálljon be a magyar határvédelem költségeibe. – Az ő céljuk az volt, hogy legalizálják a migrációt, és minél több bevándorlót hozzanak Európába – összegzett a kormányszóvivő.
Hollik István aláhúzta, hogy Magyarország továbbra is védeni fogja Európa schengeni határait az illegális migrációtól, az az álláspontjuk, hogy az illegális migrációs veszélyezteti Európa biztonságát, és fenntartják azt a kérést, hogy a határvédelem költségeinek felét Brüsszel térítse meg.
Érdekesség, hogy a leköszönő, Juncker vezette bizottság csak a magyarországi költségek megtérítése kapcsán volt elutasító. Az EU 2016-ben például jelentős hozzájárulást nyújtott a bulgáriai határvédelemhez: a korábbi csapaterősítések mellett októberben kétszáz további határőrt, valamint ötven új járművet telepítettek az ország déli határaira az illegális migráció megállítására.
Az EU külső határainak védelmére korábban, 2007 és 2013 között Magyarország a Külső Határvédelmi Alapból (External Borders Fund) 62 millió eurót kapott öt év alatt. Ebből az alapból az ötéves időszak alatt egyébként 1,8 milliárd euró jutott az unió külső határainak védelmére.
Spanyolország afrikai exklávéi – Ceuta és Melilla – 2014-ben tízmillió eurót kapott a néhány kilométeres határkerítés megerősítésére. Az összeg azóta jelentősen nőtt, csak tavaly legalább 130 millió eurót ajánlott fel az Európai Bizottság Marokkónak, amelyet a migráció elleni harcra, valamint határvédelemre, főként az exklávékhoz özönlő migránsok feltartóztatására kell költenie az országnak, ehhez az összeghez a spanyol kormány harmincmillió euróval járult hozzá. Lettországban szintén uniós forrásból épült kerítés, 2017-ben másfél millió euróból épült ki a határvédelem a lett–orosz határon.
Még a migrációt támogató szervezeteknek is jelentős pénzek jutottak. – Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége januárban szavazta meg, hogy megháromszorozzák a migrációt szervező Soros-szervezetek támogatását – emelte ki tegnapi sajtótájékoztatóján Halász János. A Fidesz képviselője emlékeztetett: csak a migránskártyaprogramon keresztül több száz milliárdot fizettek ki a migránsoknak.
A migrációt támogató szervezeteknek juttatott támogatás mértéke annak ellenére nőtt meg, hogy korábban is jelentős forrásokhoz jutottak. A Soros-alapítványhoz kapcsolódó Oak Alapítvány negyedmilliárd forinttal tömte ki a Magyar Helsinki Bizottságot a 2016 előtti években – miközben adófelajánlásokból mindössze kétmillió forintot tudott gyűjteni a szervezet. Az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága ugyanebben az időszakban összesen több mint 540 millió forintot juttatott a bevándorláspárti szervezetnek.
Miközben Brüsszel a migránsok befogadását pártolta és ellentmondásos módon más országok határvédelmét támogatta pénzzel és eszközökkel, Magyarország az EU egyik leghatékonyabb határvédelmi rendszerét építette ki csak saját forrásokból.
2016-ban még csaknem harmincezer migráns érkezett hazánkba és állt tovább, a következő évben, 2017-ben mintegy tizedannyian adtak be mendékkérelmet. 2018-ban pedig már csak 671-en próbáltak Magyarországra belépni, az első féléves adatok alapján pedig várhatóan 2019 további csökkenést hoz, miközben pontosan tudható, hogy a Balkánon még ott rekedt több tízezernyi migráns szeretne Nyugat-Európába jutni.
A szigorú magyar határőrizet és határzár miatt azonban a migránsok leginkább Horvátország és Szlovénia felé próbálkoznak.
A változás szele elérte a nyugat-európai elitet is. Orbán Viktor miniszterelnök a német kancellárral való soproni találkozása után kijelentette, hogy a magyar–német kapcsolatok kulcskérdése a határvédelem. Angela Merkel nem tiltakozott a kijelentés ellen, sőt, ő maga is kiemelte, hogy „a schengeni szabad mozgást fenn kell tartani, ehhez viszont a külső határokat jobban kell védeni”. Az Európai Bizottság nemrég megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen személye ugyancsak okot adhat a bizakodásra.
A fővárosban a lakhatás nem egyszerű, de Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása soha nem látott lakhatási válságot okozna.
Ez nem a baloldali pártvezér napja.
Bombaként robbant a hír, hogy válnak Gyurcsányék és a DK elnöke minden tisztségéről lemond.
Magyarországnak valóban szüksége van egy ütőképes hadseregre – írta Havas Henrik.
„Lepkefing” – Gulyás Gergely reagált Magyar Péter hangfelvételére
Kuzmányi István: Úgy beszélt, mintha Budapesten lett volna
„Kár érte, fantasztikus játékos” – eldőlt Kerkez Milos sorsa
Legendás hajó tűnt el végleg a Balatonról: külföldre adták el
Lezárták a teljes kórházat: fertőző vírus terjed az osztályon
Nem várt helyről jött a megsemmisítő pofon Magyar Péternek
Ezek voltak Gyurcsány Ferenc legmegdöbbentőbb videói
Az Újpest vezetőedzője: A klub válságban van
Meglepő támogató lépett föl a Fidesz-kormány mögött
Magyar Péter már a földön feküdt, amikor még egyet rúgtak bele a sajátjai
„Remény és kezdet” – magyar püspök is reagált az új pápa hírére
Pikk Bayerrel és Dezsével – Kinek az embere Gyurcsány? + videó
A fővárosban a lakhatás nem egyszerű, de Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása soha nem látott lakhatási válságot okozna.
Ez nem a baloldali pártvezér napja.
Bombaként robbant a hír, hogy válnak Gyurcsányék és a DK elnöke minden tisztségéről lemond.
Magyarországnak valóban szüksége van egy ütőképes hadseregre – írta Havas Henrik.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A fővárosban a lakhatás nem egyszerű, de Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása soha nem látott lakhatási válságot okozna.
Ez nem a baloldali pártvezér napja.
Bombaként robbant a hír, hogy válnak Gyurcsányék és a DK elnöke minden tisztségéről lemond.
Magyarországnak valóban szüksége van egy ütőképes hadseregre – írta Havas Henrik.
XIV. Leó az első pápa az Amerikai Egyesült Államokból.
A Tisza Párt vezére már nem csak Manfed Weber és Ursula von der Leyen érdekét képviseli.
A miniszterelnök szerint van remény.
A fővárosban a lakhatás nem egyszerű, de Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása soha nem látott lakhatási válságot okozna.
Fókuszban az emberi tudás és a kreativitás.
Ez nem a baloldali pártvezér napja.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
