Egy zagyvaságokkal teli politikai dolgozat

Oktatói Hálózat valódi problémája, hogy Magyarországon a kultúra, a média vagy az oktatás területén már nem kizárólag a liberális befolyás érvényesül – mondta Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ igazgatója.

2020. 01. 29. 7:20
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Soros György nevével fémjelzett nyílt társadalom eszmeköréhez tartozó szervezetek – így az Oktatói Hálózat (OH) – valódi problémája, hogy Magyarországon a kultúra, a média vagy az oktatás területén már nem kizárólag a liberális befolyás érvényesül – jelentette ki lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Szavai szerint ráadásul az OH most publikált és balliberális képviselők jelenlétében bemutatott jelentéséről is süt az az álságosság, ami a magukat függetlennek maszkírozó, valójában nagyon is ideológiai célokat szolgáló NGO-k sajátja.

– Hogy akcióikat legitimálják, saját liberális értékeiket mértékadó, szakmai álláspontnak igyekeznek beállítani, majd álszent módon ezeket kérik számon a „mindent átpolitizáló” magyar kormányon. Ám a valóság az, hogy az ilyen szervezetek ugyanúgy politizálnak, de meg vannak győződve arról, hogy az általuk vallott tételek mindenkinek kötelezőek és követendőek – aki pedig mindezekkel nem ért egyet, az szükségszerűen antidemokratikus – fejtette ki az igazgató.

Valójában – folytatta – nem antidemokratikusságról, hanem antiliberalizmusról van szó, csakhogy sokan a demokráciát és a liberalizmust igyekeznek egymás szinonimájaként beállítani.

– Az OH jelentését kiadó, a Soros György-féle Open Society Foundation által finanszírozott Humán Platform, vagy a jelentést jegyző CEU-s oktatók is azt sulykolják, hogy „az Orbán-rezsim fokozatosan és szisztematikusan lebontotta a liberális demokráciát”, miközben a demokrácia él és virul, de örömteli tény, hogy egyes szakpolitikai területeken a liberális narratívák háttérbe szorultak – fogalmazott a jogász, aki arra is rámutatott, hogy a jelentés zagyvaságokkal van tele és ellentmondásokkal terhelt.

– Meglepőnek vélik például, hogy a „kultúra eszközként szolgál a politikai célok eléréséhez”, miközben a kultúrpolitika mindig is erről szólt az emberiség eddig ismert történelme során.

A jelentés egyszerre beszél erős központosításról és a feladatok kiszervezéséről, de abban sincs koherencia, hogy túl kevés pénz, vagy éppen túl sok jut kultúrafinanszírozásra – hívta fel a figyelmet Szánthó Miklós, arra is kitérve, hogy az írás teljesen szürreális módon kárhoztatja az egyházak és oktatási intézményeik kiemelt szerepét, de általánosságban azt is, hogy a kormányzati politika fókuszában a nemzeti összetartozás és a határokon túlnyúló nemzet egyesítése áll.

– Összességében a dokumentum az önnön szerepüket túlértékelő progresszív értelmiségi csoportok jellegzetes terméke, melyet áthat a korábbi befolyásuk elvesztése feletti kesergés és az abból fakadó frusztráció – húzta alá az igazgató.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.