Megkönnyítheti az érettségire való felkészülést, hogy a jövőben nem minden feladattal a helyszínen, tételhúzáskor szembesülnek a diákok, hanem a vizsga egy részét már előre el tudják készíteni.
A 2023/24-es tanévtől átalakulnak a vizsgakövetelmények: az új rendszerben magolás helyett az összefüggések keresésére lesz szükség.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunk érdeklődésére közölte: a 21. században mind a körülöttünk lévő világ változása miatt, mind a munkaerőpiacon való boldogulás szempontjából különösen nagy jelentősége van a tanulói önállóságnak, kreativitásnak és problémamegoldó készségnek, a megfelelő mérlegelő gondolkodás kialakulásának, a tanult ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának.
Mint írták, ezek a szempontok eddig leginkább az idegen nyelvi vizsgákon érvényesültek. A mostani változások leginkább a természettudományos tantárgyak (földrajz, kémia, biológia, fizika) vizsgastruktúráját érintik. Ezek középszintű szóbeli vizsgáján, önkéntesen választható formában, egységes szemléletű megközelítéssel jelenik meg a projektfeladat. Azok a fiatalok választhatják, akik az adott intézmény tanulói, ezáltal lehetőségük van a vizsgát megelőző időszakban a megadott feladat elkészítésére. Projektmunkát kell bemutatni továbbá az állampolgári, gazdasági, közigazgatási ismeretek és a mozgóképkultúra vizsgáin is.
műértelmező szövegalkotás
A szaktárca hozzátette: az informatika vizsgatárgyat felváltja a digitális kultúra, amelynek fókusza jóval szélesebb a korábbinál. A vizuális kultúra tárgy esetében pedig változás, hogy új tartalmak jelennek meg a vizsgakövetelményekben, a kor elvárásainak megfelelően (például digitális eszközhasználat, technikai kép, videó), emellett a középszintű vizsgán nem lesz írásbeli vizsgarész, helyette a kötelezően belépő projektmunkában érvényesülnek az alapvető tantervi elvárások, a portfólió összeállítása minden vizsgázó számára kötelező lesz.
Változik a magyar nyelv és irodalom vizsga felépítése is annak érdekében, hogy az értékelés formája jobban illeszkedjen a középiskolai tanulmányokhoz
– ismertették a részleteket. Míg a középszintű magyar vizsga írásbeli részében eddig egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot kellett megoldani (utóbbi lehetett érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása), a tervek szerint a szövegértési feladatsorban nyelvtani ismeretek is helyet kapnak, emellett pedig a tanulóknak egy rövid irodalmi feladatsort kell majd – 30 perc alatt – megoldaniuk. Az Emmi szerint a módosítás célja, hogy a középiskolai tanulmányok alatt elsajátított, a tantervi követelményekben szereplő ismeretek is visszaköszönjenek a vizsgában. Ez a vizsgára való felkészülést és a vizsga kiszámíthatóságát is erősíteni fogja – jegyezték meg.
Az írásbeli második részében jelenleg műértelmező szövegalkotás szerepel (amely lehet egy mű értelmezése vagy két mű összehasonlító értelmezése), ez nem változik érdemben: egy epikai vagy egy lírai mű elemzése vagy egy esszészerű fogalmazás elkészítése marad továbbra is a feladat.
Segítenek a pedagógusoknak
A jelenleg is szakmai egyeztetés alatt álló – bár baloldali megmondóemberek által máris élesen bírált – vizsgakövetelményeket az Emmi az érettségi tantárgyi bizottságok közreműködésével dolgozta ki, a javaslatokat előzetesen bemutatták és megtárgyalták több szakmai fórumon, például az Országos Köznevelési Tanácsban, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalon, de megismerhette a terveket az Országos Nemzetiségi Tanács és az Országos Diáktanács is.
A minisztérium kiemelte, hogy a közismereti vizsgatárgyakból a következő években még az előzőleg hatályos rendelet alapján vizsgáznak az érettségizők, az új szabályok alapvetően csak 2024 tavaszától lépnek életbe. – Természetesen a pedagógusoknak minden támogatást meg fogunk adni, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az érettségi követelmények tartalmilag nem térnek el a Nattól és a kerettantervektől, amelyeket a pedagógusok már tavaly megismerhettek, és amelyhez igazodva elkészültek (illetve a további évfolyamokra folyamatosan készülnek) az új tankönyvek is. Az 1., 5. és 9. évfolyamokon már 2020 őszétől az új elvek mentén tanulnak a diákok – fogalmazott a tárca, hozzátéve: a projektmódszer mint oktatásmódszertani megoldás fokozatosan teret nyer, a pedagógusok és a tanulók jó része számára ismert.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke azt mondja, ők megkapták véleményezésre az anyagot, és bár csak néhány napjuk volt rá, a tagozatok átnézték és megtették a javaslataikat. Az újfajta értékelés bevezetéséről úgy szólt:
a projektmunka a természettudományos tantárgyaknál kiválthatja az eddigi gyakorlati részt, amiben általában kísérletet, mérést kellett elvégezni, és erről beszámolni.
– A projektet be kell adni az érettségi előtt (pontos időpontot nem tudunk), aztán gyakorlatilag meg kell védeni, azaz válaszolni kell ezzel kapcsolatos kérdésekre. Szerintem ez nem lesz könnyű – hangsúlyozta.
Valódi tájékozottságot mérnek
Annak kapcsán, hogy a magyarérettségiből kikerül az érvelés, a hivatalos levél és az összehasonlítás, az elnök rámutatott: az összehasonlító elemzést eddig is nagyon kevesen választották. – A hivatalos levelet természetesen tanítani kell továbbra is, de az írásbeli érettségiből valóban kimarad. Az irodalmi feladatlap próbálja meg mérni, hogy milyen tájékozottsága van az érettségizőnek a legfontosabb dolgokról. Mivel pontosabb feladattípust nem láttunk, ezért óvatosan nyilatkozom, de abban egészen biztos vagyok, hogy ez nem évszámokra való rákérdezés, hanem valóban alapvető, a tantárgyhoz köthető tájékozottságot fog kérni. Ezt én helyesnek tartom, az aránya egyébként az egész érettségihez képest mindössze 13 százalék – tette hozzá.
A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) szintén eljutott a tervezet. Totyik Tamás alelnök lapunknak azt mondta: örülnek, hogy a természettudományos tantárgyak esetében megjelenik a portfóliókészítés, mivel ez egy előremutató feladattípus.
– Nagyon helyes lépésnek tartjuk, hogy a tételek felmondása felől az önálló kutatások, saját megfigyelések felé tereljük a diákokat, az új módszerekre való felkészítést viszont időben meg kell kezdeni.
Bár a vizsgakövetelmények csak 2024-től változnak, a szóban forgó tárgyak többségét csak két évig tanulják a gyerekek, és ebből a mostani, első évet még a régi rendszer szerint kezdték meg. Nagy kérdés, mire lesz elég, ha az új kritériumok szerinti megközelítés csak jövőre épül be a tanórákba – jegyezte meg. A szakember hozzátette: magyarból előtérbe került a lexikális tudás, ahelyett hogy a szövegértésre és a gyakorlatra helyeznék a hangsúlyt, a PSZ ezért ennél a tantárgynál újragondolást javasolt. Kifogásolta továbbá, hogy kikerülnek a vizsga tananyagából a kortárs magyar írók.
