A Kopp Mária Intézet kutatása arra kereste a választ, hogyan vélekednek a pedagógusok és a szülők a gyermekek neveléséről. A válaszadásban az általános iskolák negyedik évfolyamára járó tanulók szülei és tanítói vettek részt. A pedagógusok és a szülők háromnegyede szerint a családi és az iskolai nevelési elvek összhangban vannak: a pedagógusok 77,3 százaléka, a szülők 76,5 százaléka vélekedik így. A pedagógusok szerint a szülők nagy többsége, 94,4 százaléka alapvetően együttműködő az iskolával, a tanítók 98 százaléka a nevelési elveket és a gyakorlatot tekintve az iskolát szigorúbbnak tartotta, mint a szülői nevelést – olvasható a KINCS közleményében.
Előtérben a családcentrikusság
A pedagógusok és a szülők többnyire egyetértenek abban, hogy milyen felnőtté szeretnék nevelni a gyermekeket.
Olyan értékeket tartanak leginkább fontosnak, mint a felelősségérzet, az önállóság, az őszinteség, az udvariasság és az önzetlenség, de mások elfogadása és a türelem is megjelenik az első tíz említett tulajdonság között.
A szülők esetében ez többnyire kiegészül a családcentrikussággal, valamint a barátságossággal és a határozottsággal, míg a pedagógusok számára hangsúlyosabb a szabálykövetés és a környezettudatosság. A KINCS által megkérdezett pedagógusok kétharmada elégedett az osztályában tanuló diákok szorgalmával, magatartásával és képességeivel, és a szülők részéről is kellő odafigyelést tapasztalnak. A szülők 83 százaléka saját bevallása szerint rendszeresen tanul gyermekével, 49 százalékuk mindennap, harmaduk pedig hetente többször is. A pedagógusok szerint a gyerekek többsége betartja az iskolai szabályokat. A negyedik osztályosok körében a tanulók ötödénél fordul elő tanórai fegyelmezetlenség, a leggyakoribb a társakkal szembeni verbális agresszió.
Igény a rendszeres kommunikációra
A pedagógusok számára az egyik legnagyobb kihívást a rossz magatartású gyerekek kezelése jelenti.
Véleményük szerint az indulatosság, a csúnya beszéd, a fegyelmezetlenség és a társak lelki bántalmazásának kezelése a legnehezebb tanítói feladat.
Nem véletlen, hogy a többség fontosnak és szükségesnek tartja segítő szakemberek bevonását, esetmegbeszéléseket és az ilyen irányú továbbképzést a nevelési problémák hatékonyabb kezelése érdekében. A szülők leginkább abban szeretnének segítséget kapni, hogy a pedagógusokkal gyakrabban megbeszélhessék a gyermekükkel kapcsolatos tapasztalatokat. Erre jelenleg leginkább a szülői értekezletek és a személyes találkozások adnak alkalmat.
