Értékteremtő gyermeknevelés a járvány után is

A járvány miatt bevezetett digitális oktatásban a tanárok és a szülők együtt tanították a gyermekeket – az értékteremtő neveléshez ugyanis mindkét félre nagy szükség van. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) felmérésből kiderül: a pedagógusok és a szülők számára is az a legfontosabb, hogy a gyermekek felelősségteljes felnőtté váljanak.

A Kopp Mária Intézet kutatása arra kereste a választ, hogyan vélekednek a pedagógusok és a szülők a gyermekek neveléséről. A válaszadásban az általános iskolák negyedik évfolyamára járó tanulók szülei és tanítói vettek részt. A pedagógusok és a szülők háromnegyede szerint a családi és az iskolai nevelési elvek összhangban vannak: a pedagógusok 77,3 százaléka, a szülők 76,5 százaléka vélekedik így. A pedagógusok szerint a szülők nagy többsége, 94,4 százaléka alapvetően együttműködő az iskolával, a tanítók 98 százaléka a nevelési elveket és a gyakorlatot tekintve az iskolát szigorúbbnak tartotta, mint a szülői nevelést – olvasható a KINCS közleményében.

Előtérben a családcentrikusság

A pedagógusok és a szülők többnyire egyetértenek abban, hogy milyen felnőtté szeretnék nevelni a gyermekeket.

Olyan értékeket tartanak leginkább fontosnak, mint a felelősségérzet, az önállóság, az őszinteség, az udvariasság és az önzetlenség, de mások elfogadása és a türelem is megjelenik az első tíz említett tulajdonság között.

A szülők esetében ez többnyire kiegészül a családcentrikussággal, valamint a barátságossággal és a határozottsággal, míg a pedagógusok számára hangsúlyosabb a szabálykövetés és a környezettudatosság. A KINCS által megkérdezett pedagógusok kétharmada elégedett az osztályában tanuló diákok szorgalmával, magatartásával és képességeivel, és a szülők részéről is kellő odafigyelést tapasztalnak. A szülők 83 százaléka saját bevallása szerint rendszeresen tanul gyermekével, 49 százalékuk mindennap, harmaduk pedig hetente többször is. A pedagógusok szerint a gyerekek többsége betartja az iskolai szabályokat. A negyedik osztályosok körében a tanulók ötödénél fordul elő tanórai fegyelmezetlenség, a leggyakoribb a társakkal szembeni verbális agresszió.

Igény a rendszeres kommunikációra

A pedagógusok számára az egyik legnagyobb kihívást a rossz magatartású gyerekek kezelése jelenti.

Véleményük szerint az indulatosság, a csúnya beszéd, a fegyelmezetlenség és a társak lelki bántalmazásának kezelése a legnehezebb tanítói feladat.

Nem véletlen, hogy a többség fontosnak és szükségesnek tartja segítő szakemberek bevonását, esetmegbeszéléseket és az ilyen irányú továbbképzést a nevelési problémák hatékonyabb kezelése érdekében. A szülők leginkább abban szeretnének segítséget kapni, hogy a pedagógusokkal gyakrabban megbeszélhessék a gyermekükkel kapcsolatos tapasztalatokat. Erre jelenleg leginkább a szülői értekezletek és a személyes találkozások adnak alkalmat.

A járványhelyzet előtt a pedagógusok alig fele, 48 százalék tartotta a kapcsolatot a szülőkkel a közösségi oldalakon, 29 százalékuk pedig e-mailen. A digitális eszközök használata a felmérés idején, idén januárban még inkább problémaként jelent meg a szülők és a tanítók részéről egyaránt. A KINCS felméréséből kiderül: a pedagógusok többsége és a szülők kétharmada is korábban úgy gondolta, hogy szükség volna segítségre a gyermekek biztonságos és értelmes médiahasználatának biztosításához, áprilisban viszont a gyermeket nevelők már csak negyede gondolta így.

Nagyobb megbecsülést a tanároknak

A neveléssel összefüggésben a szülők alapvetően optimistán tekintenek a jövőbe. Leginkább gyermekük személyes boldogulásával kapcsolatban bizakodók.

A családok életére hatást gyakorló intézkedések közül a szülők szerint leginkább a családi adókedvezmény segíti a gyermekek nevelését, az iskolához kötődően az ingyenes tankönyveket és az iskolai étkeztetést, a mindennapos testnevelést, a délutáni iskolai foglalkozásokat és a táboroztatási lehetőségeket említették.

A szülők és a pedagógusok értékteremtő együttműködése nélkülözhetetlen a gyermekek felelős neveléséhez, amelyben a család és az iskola szerepe is meghatározó. Érthető, hogy a járvány pozitív hatásaként a magyarok kétharmada szerint ezután jobban meg fogják becsülni a tanárok munkáját – zárul a közlemény.