Az idei tanév már biztosan nem áll vissza a rendes kerékvágásba, az oktatásirányítás ugyanakkor arra készül, hogy szeptembertől a megszokott rendben kezdődhet az iskola. Noha a koronavírus-járvány miatt a beiratkozás elektronikusan zajlik, az iskolák továbbra is változatos képzési kínálattal, sőt különleges és szórakoztató órákkal is igyekeznek elnyerni a családok bizalmát.
A jelentkezők csábítását számos, szabadon választható tantárgy teszi lehetővé, érthetően népszerűek azok az iskolák, amelyek a matek, magyar és a szokásos kötelező órák mellett bringázást, lovaglást, netán jéghokit is oktatnak. A módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) ugyanakkor többek közt éppen azért maximálta a diákok heti óraszámait, mert a szülők kegyeit keresve a köznevelési intézmények igyekeztek minél bővebb kínálatot nyújtani, ezzel olykor igencsak túlzsúfolva a gyerekek napirendjét. A heti terhelés a jövőben szabályozott lesz, de a széles választék megmarad, az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunk érdeklődésére közölte, hogy közel harmincféle, szabadon választható tantárgy van, amely rendelkezik akkreditált kerettantervvel, és amelyeket az iskolák saját profiljuk és képzési arculatuk alapján beépíthetnek a kötelezők mellé. Ezeket a lehetőségeket az új NAT nem szűkíti.
Mint megtudtuk, a választható extrák közül a mostani tanévben a képességfejlesztő sakk, a sakklogika, a hon- és a népismeret, a pénzügyi és gazdasági kultúra, a családi életre való nevelés és a szivacskézilabda bizonyult a legnépszerűbbnek. A képességfejlesztő sakk tantárgyat például több mint háromezer diák tanulja, a pénzügyi és gazdasági kultúra 1865 tanuló mindennapjaiba került be, míg a szivacslabdát 1124-en űzik órai keretek között. Kiderült az is, hogy a sakk főleg az alsó tagozaton közkedvelt, felsőben inkább a honismeret dominál, a középiskolák körében pedig a belügyi rendészeti ismeretek tantárgy hódít.
A vízparti iskolákban tantárgy lehet a vitorlázás is
Fotó: 123RF
A magániskolákban egészen extrém kezdeményezések is vannak, a fővárosi Kürt Alapítványi Gimnáziumban még csillagászat, tengerbiológia és improvizáció is helyet kapott az órarendben. Persze az állami iskolákban is akad különlegesség, a szombathelyi Gothard Jenő Általános Iskola például élen jár a bringaakadémia kerettanterv alkalmazásában. Az óra persze nemcsak arról szól, hogy iskolaidőben mehetnek biciklizni a gyerekek, hanem közlekedésbiztonsági szabályokat, a KRESZ előírásait, elsősegélyt is tanulnak, és elsajátítják a bicikliszerelés fortélyait is.
Városi gyerekek számára kimondottan izgalmas választás lehet a tanyapedagógia tantárgy bevezetése: a tanulók a háztáji gazdálkodással köthetnek közelebbi barátságot ezen az órán, kertészkednek, komposztálnak, ismerkednek a szerszámokkal, a házi- és haszonállatok gondozásával. Az óra különlegessége, hogy iskolán kívül, gazdaságokban, tanyákon zajlik az oktatás, ahol a diákoknak lehetőségük nyílik élesben is kipróbálni például a tehénfejést, a tűzrakást, sőt akár házi sajtot, kolbászt vagy más, helyben termelt finomságot is kóstolhatnak.
A vízparti iskolákban szóba jöhet a kajak-kenu, a vitorlázás, de a sportosabb intézmények a dzsudótól a túrázáson át a táncig számos mozgásforma közül választhatnak, hogy önálló órává léptessék elő. A jelenismeret a tudatos felnőtté válást támogatja, a gazdasági témájú tárgyak közül kiemelkedő etikus vállalkozói ismeretek pedig arra fókuszál, hogyan lehet társadalmi felelősségvállalásban is élen járó, fenntartható céget működtetni. A választható tárgyak kerettantervei elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján.
