Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy a hétvégén és a mai napon számos bejelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök, és erről szeretné tájékoztatni az Országgyűlést. Emellett a tárcavezető azt is mondta, hogy egy „reménytelennek látszó kísérletet teszek” az összefogásra, az együttműködés helyreállítására.
– A fertőzöttek száma alapján Magyarország jól tartja magát, a járvány terjedése lassult, a kórházak egyelőre nem szembesülnek olyan számú beteggel, amelyet ne tudnának ellátni
– értékelt Gulyás Gergely. A gazdasági károkról szólva kiemelte, hogy azok több ezer milliárd forintot tesznek ki, így közös teherviselésre van szükség. A tárcavezető szerint a bankokra, a multikra kivetett adókból, az önkormányzatoktól elvont gépjárműadóból, de leginkább a kormány saját forrásaiból segítik a védekezést a járvány gazdasági hatásai ellen.
– Ahány munkahely megszűnik, annyit kívánunk teremteni
– világította meg a távlati célt Gulyás.
A 13. havi nyugdíj újbóli bevezetéséről szólva kiemelte: a nyugdíjasok a bajban is számíthatnak a kormány támogatására.
Jakab Péternek, a Jobbik elnökének reakciójában a szocialista pártot idéző, „fizessenek a gazdagok” üzenet dominált, a párt vezetője követelte, hogy csoportosítsanak át uniós forrásokat is.
Orbán Viktor: Visszaadjuk a 13. havi nyugdíjat
A miniszterelnök kiemelte, hogy a 13. havi nyugdíj négy részletben érkezik meg: 2021. februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egy heti nyugdíjat kapnak majd, és ez történik majd 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt javasolta, hogy az álláskeresési járadék idejét 3-ról 9 hónapra emelje fel a kormány, és a bérek 80 százalékának kifizetését vállalja át, valamint több pénzt követelt az önkormányatoknak. Szabó Tímea a Párbeszéd frakcióvezetője a 13. nyugdíjat kevesellte és béremelést követelt az egészségügyi dolgozóknak. Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint szintén nem elég a bevezetendő 13. havi nyugdíj, követelte, hogy az infláció és a nyugdíjemelés különbözetét is adják oda a nyugdíjasoknak. Oláh Lajos, DK-s képviselő szintén elégedetlen volt a kormány javaslataival és azt kérte, hogy pártja 20 pontjából minél többet valósítsanak meg.
A KDNP-s Vejkei Imre arról beszélt, hogy felháborító, hogy Brüsszel a baj idején nem segít, hanem támadja a miniszterelnököt.
– A gyűlölettől hajtva hamis ítéletet mondanak felettünk
– emelte ki a KDNP-s politikus, aki szerint érthetetlen, hogy nem a pandémiával foglalkoznak.
A Fidesz frakcióvezetője rögtön szembesítette az ellenzéket egy valótlan állítással
– Köszöntök mindenkit „a kormány által bezáratott és kiiktatott parlamentben” – kezdte beszédét Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Kocsis Máté volt polgármesterként reagált arra, hogy az ellenzék komoly kritikával illette az önkormányzatoktól való forráselvonást. Kocsis szerint Budapest VIII. kerületében a 25 milliárdos tavalyi költségvetési főösszegnek 0,7 százalék volt a parkolási bevétel, így például ez az elvonás nem jelentős.
– Az önök válságkezelése az volt, hogy elvettek egy havi nyugdíjat, mi pedig adunk
– summázta Kocsis Máté.
Szabó Tímea (Párbeszéd) napirend előtti felszólalásában kifejtette: szerinte Orbán Viktor miniszterelnök hiába kérte, hogy bízzanak benne, egy sor olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek semmi köze a járványhelyzethez, kizárólag a Fidesz „diktatúráját” építi tovább és kivéreztetik az önkormányzatokat. Szabó a paksi erőműre, az atlétikai stadion-beruházásra és a „propagandára” szánt pénzek átcsoportosítását követelte a járvány elleni küzdelemre.
Dömötör Csaba: Az életek védelmén túl a gazdaság védelmével is foglalkozni kell
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: ahhoz képest, hogy az ellenzék korábban azt állította, hogy kormány ki akarja iktatni az országgyűlést, az a veszélyhelyzetben is folytatja munkáját. Dömötör Csaba hangsúlyozta: az életek védelmén túl a gazdaság védelmével is foglalkozni kell, a kormány ezért döntött egy járványügyi alap létrehozásán, a terheket pedig közösen kell viselni, így a multiknak, a bankoknak, a kormánynak és a politikai pártoknak egyaránt.
– A főváros lehet a megbetegedések gócpontja, ezért nem mindegy milyen az együttműködés a budapesti városháza és a kormány között – közölte. Szóvá tette a múlt heti fővárosi tömegközlekedési járatritkításokat, azt, hogy Budapest nem támogatta a parkolás ingyenességét és hogy egy fővárosi fenntartású idősotthonból úgy kerültek kórházba idősek, hogy nem szóltak róla, hogy a vírusfertőzés által erősen érintett intézményről van szó.
Győzzék meg a főpolgármestert, hogy járjon el nagyobb gondossággal ezekben az ügyekben
– kérte Dömötör Csaba.
Az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt napirend előtti felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a koronavírussal fertőzöttek 10 százaléka egészségügyi dolgozó, ezért a politikus szerint nem elfogadható, hogy egyszeri juttatást kapnak csupán ezek a szakemberek. Keresztes ezért 50 százalékos béremelést is követelt. A frakcióvezető ismertette pártja javaslatát, amely szerint az 500 millió forintnál nagyobb vagyonokat adóztassák meg, valamint kivetnének különadókat az osztalékokra is. Keresztes azt is kérte a kormánytól, hogy állítson le egy sor tervezett beruházást, így a Budapest-Belgrád vasútvonal építését és a Liget-projektet is.
Rétvári Bence: Nem szabad leállítani a beruházásokat
Válaszában Rétvári Bence, az EMMI államtitkára megköszönte az egészségügyi dolgozók munkáját és nagyrabecsülését fejezte ki irántuk.
Emlékeztetett: az egyszeri juttatás mellett az ápolók bére 70 százalékkal emelkedik az elkövetkezendő időszakban. Az államtitkár felsorolta azt is, hogy milyen védőfelszereléseket szerzett be eddig a kormány és melyek azok, amelyek a közeljövőben érkeznek meg. Rétvári 19 millió sebészi maszkot és 1,7 millió speciális maszkot említett válaszában, valamint számos más eszközt is felsorolt.
Furcsának nevezte, hogy egy zöld párt a vasútépítés leállítását kéri, emellett kiemelte: ha leállnak a beruházások, akkor ez a negatív spirálba viszi a gazdaságot.
Oláh Lajos (DK) szerint a kormány nem a munkahelyek védelmével, hanem saját hatalmának növelésével, az ellenzék ellehetetlenítésével foglalkozik. A politikus pártja húszpontos válságkezelő csomagjának megvalósítását sürgette.
Dömötör Csaba válaszában hangsúlyozta: míg a DK javaslata egy tartósan munkanélküliséggel sújtott gazdasággal számol, és azt támogatja, hogy annak is járjon bér, aki nem dolgozik, továbbá állítsák le a beruházásokat, a kormány a munkahelyek megőrzésében érdekelt.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője örömét fejezte ki, hogy elfogadták a pártja javaslatát az egészségügyi dolgozók egyszeri, 500 ezer forintos juttatásáról, ám a párt ezt kiterjesztené a szociális dolgozókra, postai dolgozókra és a kiskereskedelemben dolgozókra is.
Tóth Bertalan értetlenségének adott hangot annak kapcsán, hogy miért volt szükség a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényre, amely lehetővé teszi a rendeleti kormányzást, ha most is folytatja munkáját a parlament. Az MSZP vezetője a munkanélküli ellátás idejének 9 hónapra történő növelése és a családi pótlék megduplázása mellett szállt síkra. A párt azonnali, egyszeri 20 ezer forintos juttatást követelt az alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak, valamint azt, hogy a kis- és középvállalkozásokat támogassa úgy a kabinet, hogy a bérek és járulékok kifizetésének 80 százalékát átvállalják.
Orbán Balázs: Tegyenek eleget kötelezettségeiknek
Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára arra kérte Tóth Bertalant, hogy hasson oda a főváros vezetésének, hogy az ne veszélyeztessen emberéleteket. Mint az államtitkár kifejtette: a járatritkítások miatt egyes járatokon sokan zsúfolódtak össze, amivel gócpontok keletkezhettek Budapesten.
– Tegyenek eleget kötelezettségeiknek – szólította fel Karácsony Gergelyéket az államtitkár. Orbán Balázs kiemelte, hogy alaptalanok azok a visszatérő kritikák, amely szerint a kormány ellehetetleníti az önkormányzatokat, mivel azok elvárt hozzájárulása a veszélyhelyzet idején elenyésző.
– Vannak azok a polgármesterek akik ezt elfogadják, de tudjuk, hogy ez nem könnyű. Az ön pártcsaládja viszont cirkuszt csinál
– mondta Tóthnak az államtitkár.
Orbán Balázs hangsúlyozta: „ha komolyan gondolják azt, hogy a magyar emberek élete fontos, akkor változtassanak a hozzáállásukon, mert önök eddig a közös védekezéshez semmit nem tettek hozzá”.
Stummer János (Jobbik) szerint az egyszeri félmilliós juttatáson túl azért nincs forrás az egészségügyi dolgozók béremelésére, mert a pénz a „haveroknál” van. – Ma az a nemzeti érdek, hogy akik eddig loptak, azok most adjanak – mondta.
Orbán Balázs úgy reagált, hogy ha az ellenzéken múlt volna, a kilakoltatási moratóriumok ezen a héten lejártak volna. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta: Orbán Viktor mai bejelentései is azt a célt szolgálják, hogy minél kevesebb ember veszítse el a munkáját.
Szászfalvi László: Az ellenzék nem viselkedik felelősen
Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában kiemelte, hogy most a józan együttműködés és az összefogás ideje van itt, valamint utalt arra, hogy az ellenzék nem viselkedik felelősen a jelenlegi szituációban. A lelkész-képviselő emlékeztetett, hogy a keresztyén világ legnagyobb ünnepére, a Húsvétra készül, amelyhez nekünk, Jézushoz hasonlóan „a szenvedésen és a próbatételek útján keresztül vezet az utunk”.
– Mondjunk köszönetet mindazoknak, akik a maguk életét kockáztatják másokért – fejezte be beszédét többek közt az egészségügyi dolgozókra utalva Szászfalvi.
Rétvári Bence: Hogyhogy itt vannak?
Rétvári Bence, az EMMI államtitkára megköszönte a képviselő szavait, majd az ellenzéken gúnyolódva megjegyezte: „hogyhogy itt vannak képviselőtársaink?”
Rétvári szerint ez azért meglepő, mert
az ellenzéki képviselők nyilatkozatai alapján a koronvírus elleni védekezésről szóló törvénnyel „kiiktatja a parlamentarizmust”.
Rétvári annak kapcsán is felháborodásának adott hangot, hogy egyes ellenzéki képviselők álhíreket terjesztettek Magyarországról külföldön, amely szerint hazánkban megszűnt a parlamentarizmus. Az önkormányzatok körüli ellenzéki hisztéria kapcsán kiemelte: az önkormányzatok költségvetésének 1-2 százalékát érinti a közös teherviselés.
Halász János a Fidesz frakció támogatásáról biztosította az újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket. A fideszes honatya elképesztőnek nevezte, hogy az ellenzék nem akar részt venni a közös teherviselésben, a vírus helyett pedig kormány ellen küzd és olyan javaslatokat tesznek, amelyek végén újra eladósodás vár az országra.
A pénzügyminisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy Magyarország mondta ki az unióban először a hiteltörlesztések felfüggesztését.
Tállai András szerint az ellenzék most lekicsinyli a nyugdíjakkal kapcsolatos bejelentést, ám amikor ők voltak hatalmon, akkor a nyugdíjak és a bérek elvételével próbálták kezelni a válságot és százezreket tettek munkanélkülivé.
