Hidvéghi Balázs a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában felidézte, hogy a német politikus azt mondta: bár régebben a föderális Európai Egyesült Államok híve volt, ma már azt gondolja, hogy a sokszínűségben kell erősnek lennie az Európai Uniónak.
A Fidesz-KDNP-s EP-képviselő kemény csatákra számít ősszel.
„Várjuk meg persze azt, hogy milyen bizottság áll össze” – fogalmazott.
Megjegyezte, hogy az összes fideszes szavazatra szükség volt Ursula von der Leyen megválasztásához.
Az EB új elnöke világosan beszélt arról, hogy akkor lehet erőssé tenni az uniót, ha minden tagállammal szemben egyenlő mércét alkalmaznak, ha egységet hoznak létre – hangoztatta a képviselő. Úgy vélekedett, Ursula von der Leyen jól érzi, hogy gesztusokat kell tennie azok felé, akiket igaztalan vádakkal illettek az elmúlt években.
A magyar EP-képviselő azt mondta, nyilvánvalóan változásra van szükség.
A migráció ügyében az EB erőltetett megoldást szorgalmazott: kvóta szerint akarta szétosztani az Európába érkezetteket, menedzselni és szervezni kívánta a bevándorlást a kontinensen. Ezek a törekvések még mindig elő-előkerülnek, azonban meg kell érteni, hogy a migrációval kapcsolatos döntéseknek nemzetállami szinten a helyük – jelentette ki.
Hidvéghi Balázs kiemelte azt is, hogy a segítségnyújtásnak több formája lehetséges. Úgy is lehet szolidaritást mutatni, ha egy tagállam megvédi a közös európai határt, vagy éppen a bajba jutott térségeket támogatja, ahogyan azt Magyarország teszi.
A Fidesz-KDNP EP-képviselője azt hangoztatta, hogy az elmúlt években komoly megosztottság alakult ki az EU-ban.
A közép-európai államokat „pécézte ki”, leckéztette egy baloldali, liberális koalíció- mondta. Ez Hidvéghi Balázs szerint „halálos veszély”, ha ugyanis ez a helyzet állandósulna, az előbb-utóbb az unió jelenlegi formájának végét jelentené.
Azt mondta, sokakat megdöbbentett, hogy a Demokratikus Koalíció és a Momentum Mozgalom megtagadta a támogatást a kormánypárti magyar EP-bizottsági jelöltektől. Szavai szerint több baloldali európai parlamenti képviselő is gyakorlatilag elnézést kért, ilyesmi ugyanis eddig nem volt szokás.
Olyan pozíciókról van szó, amelyek a választási eredmény alapján járnak az egyes pártcsoportoknak. Az Európai Néppárt a Fidesz-KDNP-ből is jelölt, és alapvető normákat rúg fel a magyar ellenzék – vélekedett.
Azt mondta, hogy a politikai nyomásgyakorlás nem ismeretlen az EP-ben. Azonban árulkodó, hogy azok a civil szervezetek, amelyek levelet írtak a néppártnak, hogy cseréljen le jelölteket, besorolhatóak a „Soros-birodalomba”, abba a baloldali, liberális, bevándorláspárti, multikulturalizmust erőltető csoportba, amellyel a kormánynak a legfőbb vitája van – fogalmazott.
Közölte: nem csodálkozik, hogy „rátámadtak” az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában, de nyugodtan állnak a viták elébe, mert a magyarok elsöprő többséggel döntöttek a választásokon és megüzenték, hogy mit akarnak.
Bárhogy is „hisztizik”, „áskálódik” a másik oldal, ragaszkodnak a kapott felhatalmazáshoz – mondta.
