– Értelmes párbeszédet érdemelnének a köznevelés fontos kérdései, ám a Nemzeti alaptanterv legújabb módosítását kísérő heves támadások méltatlanok, mert szinte teljes mértékben mellőzik a pedagógiai alapvetések véleményezését. Emellett a kritikusok azonnal gyűlöletkeltő jelzőkkel, címkékkel látták el az alaptanterv nekik nem tetsző szerzőit – jelentette ki lapunknak Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős korábbi államtitkára.
– Sajnos nem új keletű jelenséggel állunk szemben. Megéltük ugyanezt a 2012-es NAT kiadása körül is. A kritikusok most úgy tesznek, mintha az elmúlt hét évben nem nemzeti elkötelezettségű alaptanterv vonatkozott volna a magyar köznevelésre. Ám a korábbi dokumentumban is szerepelt például a most ismét össztűz alá vett Wass Albert, a magyar irodalom sokáig háttérbe szorított, letagadott óriása, akinek regényei magukkal ragadják az olvasót, megismertetvén velük Erdély múltját, a havasokban élő magyar, román és más nemzetiségű szegény emberek sorsát, történelmét, szenvedéseit, szokásait, hiedelmeit – fejtette ki Hoffmann Rózsa, hozzátéve: mindezt költői nyelven, a táj láttatásával, az érzelmek átélésének esélyét kínálva teszik Wass művei.
Elegendő például – folytatta a szakember – csak A funtineli boszorkány című trilógiájára utalni, amelynek a története nagyon sok olvasónak vált alapélménnyé. A NAT-ban kötelező olvasmányként szereplő Adjátok vissza a hegyeimet! pedig a tragikus magyar sors, az erdélyiek igazságtalan szenvedéseinek katarzist kiváltó mementója, amellyel minden magyar embernek végre, Trianon után száz évvel szembesülnie kell. Nyirő József pedig más művei között az Uz Bencéjével a magyarság és a székelység önazonosságát próbálta életben tartani.
Az Adjátok vissza a hegyeimet! az ifjúság számára is érzékletessé teszi Trianon tragédiáját
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
– Mindkét alkotó a magyar irodalom szerves része, kizárni és mellőzni őket helytelen volna – sorolta az oktatási szakember, hangsúlyozva: mindazok, akik ezeket az írókat nemkívánatos szerzőknek tekintik, nem a szépirodalmi értéküket veszik alapul.
– Holott már az MTA korábbi állásfoglalása is szétválasztotta egymástól az írók és költők esztétikai és politikai megítélését, mondván: az iskolai tanítás során az előbbinek kell megjelennie – húzta alá Hoffmann Rózsa.
Kálomista Gábor filmproducer a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Nyirőt és Wasst korszakunk kiemelkedő íróinak nevezte.
– Az új NAT ellen megjelenő írásokban azonban kevés irodalmi munkásságot vélek felfedezni. Ezek a megnyilvánulások valójában a dühöt tükrözik, amiért nem csak azok az írók szerepelnek a tananyagban, akik a liberális kritikusok cenzúráján átmennek, sőt a kormányzat azokat is belevette, akiket ők cenzúráztak évtizedeken keresztül. Az alaptanterv így olyan politikai támadások színtere lett, amelyek nem foglalkoznak az említett szerzők munkásságában rejlő gondolatokkal – fogalmazott Kálomista Gábor. Hozzátette: nehezen lehet elképzelni demokratikusabb folyamatot annál, mint hogy a tanárokat és a diákokat is bevonták annak eldöntésébe, mit érdemes tanítani a NAT-ban.
Mint korábban megírtuk: a szeptemberben az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben életbe lépő módosított NAT célja a hazafias nevelés, amelynek keretében erősítik a fiatalok nemzeti identitását, bemutatják a nemzeti kultúrát, a keresztény kulturális értékeket, a nemzeti hagyományokat, a magyar művészetet, segítik a közös európai magyar alapműveltség kialakítását.
