Ideje, hogy a hívők is cselekedjenek

Beszélgetésünk elején Győrfi Károly elmeséli, könyve osztrák megjelenése meghiúsult, miután a kiadó határozottan kijelentette: Euró­pában nincs keresztényellenesség. De valóban tényleg nincs oka aggodalomra az európai keresztényeknek? Állam és egyház kapcsolatáról, a migráció következményeiről, Európa értékválságáról és a lehetséges civilizációs jövőképekről is beszélgettünk az íróval.

Az Óbudai Evangélikus Egyházközség tisztségviselője szerint a BLM és az Antifa-mozgalmak is a háttérhatalom céljait hajtják végre Fotó: Bach Máté

– Ön szerint az aggasztó statisztikának lehet köze a 2015-ben kezdődött tömeges migrációnak?

– Bevándorlás korábban is volt, de nem ilyen tömeges. Az így érkező muszlimokat az is jellemzi, hogy a vallási tudatosságuk sokkal erősebb, mint a harminc-ötven évvel ezelőtt bevándoroltaké. Nagyon erős hitük és hittérítő készségük van, és erősödik körükben a radikalizmus, amely szintén növeli az esetek számát. De hangsúlyozom, az európai keresztényellenesség messze nem csupán muszlimoktól érkezik, jelentős arányban az állami adminisztrációk is szemet hunynak efelett, illetve támogatják a keresztényellenes intézkedéseket.

– Milyen következményekkel járhat, ha az illegális migráció továbbra is folytatódik?

– Végzetes következményekkel. A New York-i Pew Research Center két friss tanulmányt is készített erről. Az egyik bemutatja a kereszténység szempontjából legnagyobb lélekszámú országokat. Kiderült, hogy 2015-ben a tíz legtöbb keresztény lakosú ország között csak egy európai volt, az is a tizedik helyen: Németország. A tanulmány előrevetíti, hogy 2050-re már egy európai ország sem lesz az első tízben, ugyanakkor a most összesen három afrikai ország száma a rangsorban hatra fog növekedni harminc év múlva. Ez azt mutatja, hogy a kereszténység visszaszorulása világszerte nem jellemző, mert Afrikában például kifejezetten egy ébredési folyamat figyelhető meg, és sokan jósolják azt, hogy hamarosan a pápa is fekete-afrikai lesz. De ébredési folyamat van Délkelet-Ázsiában is. Vietnámban már több mint tízmillió a katolikusok száma, Kínában 140 millió keresztény van. Európában tehát rettenetes mértékben fogyunk. Németországban negyvenezer keresztény templom van, ezek közül tizenötezret fenyeget a bezárás veszélye. A hamburgi evangélikus templomot átadták mecsetnek, rá is került a félhold. A lelkész úgy nyilatkozott, ő örül, hogy továbbra is imaház marad ez a keresztény templom. A Pew Research másik tanulmánya 34 országban vizsgálta a vallás iránti elkötelezettséget. Az első 17-be csak két nyugat-európai ország került, a sor legvégén Franciaország és Anglia állt.

Az Óbudai Evangélikus Egyházközség tisztségviselője szerint a BLM és az Antifa-mozgalmak is a háttérhatalom céljait hajtják végre
Fotó: Bach Máté

– Az utóbbi hetekben sokat hallhattunk a Black Lives Matter (BLM-) mozgalom aktivistái által elkövetett akciókról, akik Amerikában keresztény templomokat gyújtottak fel, Jézus- és Mária-szobrokat fejeztek le. Mit gondol, az alapvetően a rasz­szizmus ellen megalakult mozgalom miért fordult a kereszténység ellen? A jövőben hazánkban is előfordulhatnak ilyen esetek?

– Az az igazság, hogy a BLM- és Antifa-mozgalmak végrehajtanak valamit, méghozzá a háttérhatalomnak azt a célkitűzését, hogy a kereszténységet a végletekig vissza kell szorítani. George Floyd meggyilkolása csak ürügy volt erre. Ez egy jól megszervezett akció, amely átterjedt Európába is, ahol szintén keresztényellenes hangsúlyt kapott. Minden arról szól, hogy a kereszténységet el kell tüntetni a palettáról. Az amerikai akciók botrányosak, nem tudom, hogy a szabadság hazájában hogyan történhet meg, hogy a rendőri erőket leszerelik ahelyett, hogy rendet csinálnának. Magyarországon is bőven vannak a háttérhatalomnak beépített ügynökei különböző pártokban és civil szervezetben. Abban az értelemben nekünk is közünk van ehhez, hogy mi döntjük el, melyik pártra szavazunk. Úgy gondolom, hogy 2022-ig biztosan nem lesznek ilyen esetek, de hogy utána mi lesz, az már rajtunk múlik.

– Ha ezek a mozgalmak valóban politikailag beágyazottak, akkor lehet-e helye a kereszténységnek a politikában?

– Az iszlámnak van egy vallási és egy politikai tana. A kereszténység alaptörvénye pedig a Biblia, egy olyan alaptörvény, amely évezredek alatt nem változott, a hívőknek ez az iránymutató mérce. Vagyis a kereszténységnek is van egy társadalmi oldala. Nincs Magyarországon hétvégeként olyan rendezvény, amelyre annyian járnának, mint a misékre és istentiszteletekre, vagyis mintegy hatszázezer ember. Egy ilyen nagy embertömegnek hallatnia kell a hangját társadalmi kérdésekben is. A társadalomnak érdeke, hogy a hívő emberek és a papság megszólaljon a társadalmat súlyosan érintő kérdésekben. Bár a papság fő feladata az evangelizáció, ezzel együtt ha létezik politikai iszlám, a politikai kereszténységnek is van létjogosultsága. A kormánynak pedig az a dolga, hogy ezt a tevékenységet támogassa.

– Összefügg a keresztényellenesség a mai kor változó értékvilágával?

– A világunkat – főként a fősodratú média által – az az ideológia kezdi uralni, hogy legyünk értéksemlegesek. Ez fából vaskarika, hiszen ők is képviselnek valamilyen értéket. Ugyanakkor hiába van mindenkinek egyéni értékrendje, nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy közösségben élünk. Tehát azt is figyelni kell, hogy a körülöttem lévő értékrendbe hogyan illik bele az enyém. Az érték egy irányfény, ezért ha a fiatalságot értéksemlegesnek nevelik – és sajnos Magyarországon is sok iskolában ez tapasztalható –, akkor gyakorlatilag a vakvilágba megy. Jelenleg kétszázezer körül van az egyházi iskolákban tanulók száma, egyre több iskolát vesznek át egyházak, és ez jó. Nem feltétlenül fognak ezek a gyerekek templomba járni, de mindenesetre hittant tanulnak, és ezen keresztül megismernek egy értékvilágot. Nyugaton a fiatalok nagy része nem Istenhívő, nem Krisztus-követő, a vallás nem érdekli őket. Ők azonban inkább vallási analfabetizmusban szenvednek, hiszen nincsenek meg azok az ismereteik, amelyek alapján eldönthetik, hogy ők istenhívők lesznek-e vagy sem. Magyarországon a 2013. szep­tember 1-jétől bevezetett, kötelezőn választható hit- és erkölcstanoktatás viszont megteremtette annak a lehetőségét, hogy a diák megkapja azt az ismeretet, amit később vagy továbbvisz, vagy nem.

– Ez az értéksemleges szemlélet veszélyt jelenthet Európára?

– Ez teljesen egyértelmű. Én azt szoktam mondani, hogy komoly értékrendi válságban van egész Európa. A legtöbb válság pedig általában az értékrendi válságra vezethető vissza. Ilyen például a demográfiai válság, amelyet igen aggasztónak tartok, de a migrációs válság és a gazdasági válság is, a pandémiától függetlenül. Van azonban vezetési válság is, amelyre az Európai Unió működése egy tipikus példa. Az unió vezetői úgy viselkednek, mint a süllyedő hajó legénysége. Arról vitatkoznak, hogy mit egyenek vacsorára, de nem tudják, hogy vacsorájuk csak a halaknak lesz. Hogy léket kapott az Európai Unió, ez nem kérdés, hiszen a brexit önmagában egy lék, méghozzá jó nagy. A legfájóbb az, hogy élesen kettéválasztották Európát Kelet-Európára és Nyugat- vagy mag-Európára. Állandóan a kelet-közép-európai országokat támadják, miközben mindenféle mondvacsinált ürüggyel beszélnek európai értékek be nem tartásáról, a nemzetről és a családról azonban sosem.

– Az európai országok egy része szekuláris államnak vallja magát, ilyen például Franciaország. Ennek fényében nem természetes folyamat, hogy a vallási megnyilvánulásokat, jelképeket, szokásokat a magánéletbe kívánják visszaszorítani?

– Magas labda volt ez a franciákkal kapcsolatban, úgy gondolom ugyanis, hogy Európa értékrendi válsága a francia forradalommal kezdődött. Hogy a Bastille-t bevették, az rendben van. De ami az utána következő években történt, az a legbrutálisabb keresztényüldözés volt, mivel sok ezer papot öltek meg a forradalom alatt. Hajóra tettek például ezernégyszáz papot, kivitték őket a nyílt óceánra, és ott mind a két hajót elsüllyesztették. De azokat is kivégezték, akik kiálltak a keresztény egyház mellett. A franciák gyakorlatilag attól kezdve egy szekuláris államformát kezdtek követni. Az állam és egyház szétválasztása nem hangzik rosszul, de szerintem igen veszélyes, elhagyták ugyanis a keresztény értékrend alapelemeit. Tagadják a nemzetet, és nemzetköziséget, internacionalizmust hirdetnek. Tagadják a hagyományos, férfi és nő kapcsolatán alapuló családot mint a társadalom legfontosabb egységét. Emiatt fordulhat elő, hogy anya és apa helyett most már egyes és kettes szülő van. A frankfurti intézet említett statisztikája szerint a legtöbb keresztényellenes eset Franciaországban történt, a második helyen Anglia áll, ahol egyébként a legvadabb esetek fordultak elő. Betiltották például a Micimackó felolvasását az óvodákban, mert szerepel benne Malacka, aki tisztátalan állatnak számít és sérti a muszlimok érzékenységét. Ez persze nem keresztényellenesség, de jól jellemzi az angliai helyzetet.

– Ezek szerint egyfajta kettős mérce tapasztalható Nyugat-Európában a vallások terén?

– Abban a tekintetben biztosan, hogy a keresztényeknek nem néznek el semmit, a muszlimok viszont azt csinálnak, amit akarnak. Európában ma háború van civilizációk és kultúrák között. Vallásháborút is mondhatnék, de azért használom a feltételes módot, mert ez egy olyan sajátos háború, ahol van egy nyomuló fél és nincs védekezés. A keresztény egyházak is vezetési válságban vannak, mert mint pásztorok nem törődnek a nyájjal, nem állnak ki a keresztényüldözés ellen és nem szólalnak föl. Ezért ez sokkal inkább invázió, mint háború. A keresztény egyházaknak megújulásra, feltámadásra van szükségük, és akkor megmaradnak. Európa egy hármas elágazáshoz érkezett: vagy visszatér a keresztény alapértékekhez, így megmarad, vagy elveti a keresztény értékeket és megy tovább azon az úton, amelyen most is jár, ekkor megsemmisül. A harmadik és legvalószínűbb pedig az, hogy Európa ketté fog szakadni. Nyugat-­Európa mint civilizáció és kultúra eltűnik, és Kelet-Európa megmarad Európának. Nekünk, keresztényeknek nemcsak hinnünk kell, hanem cselekednünk is. Ahogy Jakab apostol mondja, „cselekedet nélkül a hit halott”.