Kásler Miklós onkológus professzor a MOT XXXIII. kongresszusának jubileumi díszelőadásán úgy fogalmazott, a magyar onkológusok mindent meghonosítottak, ami a kor színvonalának megfelelő volt mind a diagnosztikában, mind a gyógyításban.
A miniszter ide sorolta az 1993-ban megalkotott nemzeti rákkontroll programot, azt, hogy kialakultak az ellátási szintek, összeállították az onkoterápia és -diagnosztika irányelveit, létrejöttek az egyetemeken az onkológiai tanszékek, kötelező tárgy lett az onkológia és a nemzetközi kapcsolatok is kiszélesedtek.
Mint fogalmazott, kedvező pozícióban van ez a szakterület, azonban – mondta – megállni nem lehet, és mindig abba az irányba kell lépni, amit a korszellem diktál. A meglévő alapokra lehet tovább építkezni, de már önmagában is rendkívüli jelentőségű az, hogy Közép-Kelet-Európa egyetlen hivatalosan akkreditált rákcentruma, és ezzel Európa első tizennyolc intézetének egyike az Országos Onkológiai Intézet – emelte ki.
Kásler Miklós szerint az elmúlt hatvan évben elért eredmények tették lehetővé azt, hogy huszonegy ország részvételével megalakuljon a Közép-kelet-európai Onkológiai Akadémia, amellyel tovább nyílnak a lehetőségek az onkológiai kutatás, gyógyítás és diagnosztika területén.
A miniszter kitért arra, hogy az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) is jó lehetőség az onkológiai területek fejlesztéséhez, és a rendszer által kínált telemedicina lehetőségeit a betegek is élvezhetik.
A kongresszus résztvevőihez szólva azt mondta, ne az egészségügyi szolgáltatás, hanem a lelkesedés, a szív, a klasszikus orvosi mentalitás határozza meg az életüket és a bizalmon alapuló orvos-beteg viszony.
A MOT november 28-30-án tartja XXXIII. országos kongresszusát a Pesti Vigadóban, a kiemelt témák között szerepel többek között a molekuláris diagnosztika, a képalkotó diagnosztika újdonságai, a sebészi onkológia, a korszerű sugárterápiák és az alapkutatás és klinikai kutatás kapcsolata.
