A Bizottság 2021-es munkaprogramjáról a Green Policy Center egy korábbi cikke alapján már lapunk is írt, ez főként az új, megnövelt, legalább 55 százalékos kibocsátás-csökkentési cél joganyagba történő átültetésével foglalkozik. Főbb pontjai röviden az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) és az az alá nem tartozó szektorok (mint a közlekedés, a mezőgazdaság vagy az épületek) tagállami kibocsátás-csökkentési céljainak újratárgyalása lesznek, amelyek komoly vitákat válthatnak ki az év során.
Az év legjelentősebb nemzetközi klímapolitikai eseménye a 2021 novemberében esedékes ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezmény részes feleinek a sorban 26., éves konferenciája, a COP26 lesz Glasgowban, Skóciában, amelyet idén az Egyesült Királyság elnököl – hívja fel a figyelmet a Green Policy Center. Mint ismeretes, a COP26-ot a globális koronavírus-pandémia következtében elhalasztották, eredetileg 2020 novemberében rendezték volna meg. A Részes Felek Konferenciája (Conference of Parties) a nemzetközi klímapolitika legfelsőbb döntéshozó fóruma,
az itt meghozott döntések alakítják a részes felek, vagyis a részt vevő országok nemzeti szakpolitikáit és programjait.
Akit részletesebben érdekel a klímakonferenciák működése, az ebből a magyar nyelvű cikkből tájékozódhat a témáról. De hogy miért is lesz érdekes az idei klímakonferencia?
A párizsi megállapodás nóvuma, hogy a kiotói rendszertől eltérően nemcsak az úgynevezett fejlett országoknak, hanem minden országnak klímavédelmi vállalásokat, úgynevezett nemzetileg meghatározott hozzájárulást (angol mozaikszóval NDC) kell benyújtaniuk az ENSZ-nek, amely meghatározza, milyen célokat terveznek elérni.
Szmog akadályozza a látást és a légzést Londonban
Fotó: Reuters
Az EU és tagállamai is nyújtottak be ilyen vállalást; ebben azt vállalták, hogy 2030-ra legalább negyven százalékkal csökkentik kibocsátásaikat az 1990-es szinthez képest, ezt pedig közösen teljesítik. Ezeket a vállalásokat minden országnak ötévente felül kell vizsgálni, és vagy frissíteniük kell azokat új szakpolitikákkal, vagy magasabb célokat kell elfogadniuk.
A COP26 tehát az új nemzeti terveket fogja összegezni, így látni fogjuk, hogy tarthatók-e a párizsi megállapodásban kitűzött globális átlaghőmérséklet-korlátozási célok.
A jelenlegi vállalások teljes körű betartása esetén egyelőre 3,2 Celsius-fok körüli átlaghőmérséklet-növekedés várható a kitűzött 1,5 Celsius-fok helyett 2100-ban, így mindenképpen fontos lesz a COP26-ig a globális ambíciószint növelése – mutat rá a Green Policy Center írásában.
Az EU részéről azonban további érdekes klímapolitikai témák is napirendre kerülnek 2021-ben. A legnagyobb érdeklődést globális szinten is az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (angol mozaikszóval: CBAM) váltja ki. A CBAM azzal a céllal születne meg, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a karbonadóknak és a szigorú környezetvédelmi szabályoknak alávetett uniós cégek, valamint az ilyeneknek ki nem tett globális versenytársak között. Az olyan importőrök, akik származási országukban megengedőbb környezetvédelmi normák mellett termelnek, az EU határain egy extra adót, úgymond egy környezetvédelmi különbözetet kell, hogy fizessenek.
Emiatt az EU számos kereskedelmi partnere attól tart, hogy a mechanizmus csak kereskedelemkorlátozó, protekcionista eszköz, vagyis az év során sok vita várható a témában.
A Green Policy Center cikkéből kiderül, hogy 2021 kiemelten jelentős év lesz a nemzetközi és így a hazai klímapolitika szempontjából egyaránt. A szakmai műhely idén is rendszeresen fog jelentkezni szakmai elemzésekkel, háttéranyagokkal és rendezvényekkel a nemzetközi és hazai klímapolitikai történéseket illetően, így érdemes lesz követni tevékenységüket.
