Felgyorsult az EU klímaüggyel kapcsolatos jogalkotása

Az elmúlt évet nyugodtan tekinthetjük a nagy bejelentések évének az uniós klímapolitika szempontjából, azonban konkrétumokról ez idáig nem sokat hallhattunk – mutat rá a Green Policy Center legfrissebb elemzésében. Mint írják, az Európai Bizottság nemrég bemutatott, 2021-es munkaprogramja már sokkal több valós lépést vetít előre, egyúttal számos vitatémát kínál.

Lánggal vagy anélkül, de semmiképp sem segíti a klímavédelmi lépéseket a járulékos gázok szabadba bocsátása Forrás: Mirkó István

ahhoz hét országnak kell sokkal jelentősebb vállalásokat tennie, miközben uniós szinten a megújuló energiaforrások arányát a mostani tervek háromszorosára kell növelni.

Éles viták várhatók

Maga a 2021-es munkacsoport klímapolitikai intézkedéscsomagja az Európai zöld megállapodás megvalósításához 22 jogszabály módosítását irányozza elő, ebből

az új célszám eléréséhez 12 jogszabályt szükséges átdolgozni

a megújuló energiaforrásoktól kezdve az energiahatékonyságon át az épületek energiahatékonyságáig, de a földhasználat, az energiaadóztatás, a vállaláselosztás és a kibocsátáskereskedelem területén is módosítani kell. A többi téma a körforgásos gazdaságról, a biológiai sokféleségről, illetve a fenntartható és intelligens mobilitásról szól. Mivel ezekben szabályozzák majd, hogy a tagállamoknak konkrétan miben és mennyiben kell hozzájárulni az új uniós cél eléréséhez, így

a legtöbb vita a konkrét jogszabályok módosítása körüli egyeztetések során várható.

Egyetértési pontok

Egyes témák valószínűleg kevesebb ellenállást vagy vitát fognak kiváltani, mivel a tagállamok nagy részét pozitívan érintik majd, mint például a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan az üvegházhatású gázok kibocsátásának és elnyelésének beillesztéséről szóló rendelet felülvizsgálata, vagy az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM). Az előbbi segítheti majd a tagállamok, így az EU céljainak teljesítését, míg az utóbbi új forrásokat teremthet az EU számára – feltéve, ha a WTO, a Kereskedelmi Világszervezet nem kaszálja el arra hivatkozva, hogy korlátozná a kereskedelmet.

A Green Policy Center szerint számos jogszabály megvitatása valószínűleg vitát fog szülni a tagállamok és a Bizottság között. Ilyen lehet az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) és a közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgálata, mivel ezek tartalmazzák jogilag kötelező formában, hogy az egyes tagállamoknak mely szektorban mennyi üvegházhatású gázt kell csökkenteniük a közös uniós cél elérése érdekében. Ugyanez igaz az energiahatékonysági, illetve a megújuló energiához kapcsolódó célokat tartalmazó rendeletek felülvizsgálatára is, amelyekben a nemzeti elképzelések, tagállami célok és a közös uniós érdekek fognak ütközni.

Nyilvános konzultáció

Ha visszagondolunk a korábbi uniós klímapolitikai egyeztetésekre,

hazánk számára kiemelt téma lesz még az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról szóló rendelet felülvizsgálata is, tekintve a szektor hazai GDP-ben betöltött szerepét.

Fontos lesz még figyelnünk a gázpiaci szabályok felülvizsgálatára is, mivel a magyar Nemzeti energia- és klímaterv komoly szerepet szán ennek az energiaforrásnak.

Nemcsak a tagállamok, az uniós jogalkotók és a szakmai szervezetek vitázhatnak a javaslatokról, mivel a Bizottság nyilvános konzultációt indított az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről; a közös kötelezettségvállalásról; a földhasználatról, a földhasználat-változtatásról és az erdőgazdálkodásról, illetve az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló rendeletek módosításáról.

Ez lehetőséget ad bárkinek, hogy legkésőbb 2020. november 26-ig elmondja véleményét ezekről az ügyekről.

Tekintettel arra, hogy igen érdekesnek ígérkeznek majd a jövő évi klímapolitikai jogalkotási viták az EU-ban, érdemes megragadni ezt a lehetőséget, és figyelemmel követni, hogyan alakulnak a végleges jogszabályok.