Összefogásban védhetjük meg a Földet

Az éghajlatváltozásról és a magyar klímapolitikáról szóló viták nélkülözik a globális összefüggéseket, és sokszor inkább az aktuális pártpolitikai érdekek határozzák meg őket, semmint a magyar stratégiai szempontok – mutat rá a Green Policy Center a magyar klímapolitikáról szóló tanulmányában. Mint írják, az eredményes és hatékony klímapolitika szempontjából fontos mérföldkövet jelent az Országgyűlés által idén júniusban elfogadott törvény a klímavédelemről, a Green Policy Center elemzésében többek között arra keresi a választ, hogy milyen erőfeszítéseket kell tennie hazánknak ahhoz, hogy sikerüljön elérni a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt.

A körúti közlekedésben részt vevő járművek nagyon sok káros anyagot bocsátanak ki Fotó: Mirkó István

Fókuszban az energiaszektor

Felismerve az éghajlatváltozás globális természetéből és Magyarország szerepéből fakadó aktív „zöldkülpolitika” iránti igényt, a Green Policy ­Center szerint szükség lenne egy magyar klíma­diplomáciai főképviselő kijelölésére, aki összefogna és előmozdítana minden, a magyar klímapolitika stratégiai céljából fakadó, külföldre irányuló erőfeszítést. Emellett aktívan tehetne azért, hogy Magyarország – építve a meglévő zölddiplomáciai hagyományaira – hozzájáruljon a számunkra is alapvető globális klímasemlegesség eléréséhez. Ez a lépés a példamutató belföldi cselekvések talaján állva egyben

elő is mozdíthatná, hogy Magyarország egy ma még betöltetlen, közép-európai regionális zöldközpont szerepre is alkalmassá váljon, amely jelentős mértékű zöldbefektetést és munkahelyet is vonzhatna hazánkba.

Az elemzés megjegyzi, hogy ennek első jelei már látszanak a kormány által felállított Nyugat-balkáni Zöld Központ elindulásában, amelynek széles körű kibővítése lenne indokolt, egymást támogatva a klímadiplomáciai főképviselő tevékenységével.

A körúti közlekedésben részt vevő járművek nagyon sok káros anyagot bocsátanak ki
Fotó: Mirkó István

Fontosságuk ellenére a magyar kibocsátások összetételéről és alakulásáról általában mégsem esik sok szó a közbeszédben – hívja fel a figyelmet az elemzés. Ez részben talán annak is köszönhető, hogy az erről szóló, egyébként évente frissülő és meglehetősen terjedelmes, úgynevezett nemzeti leltárjelentés csak angolul érhető el az ENSZ erre szolgáló honlapján. Ebből a jelentésből derül ki az, hogy a legnagyobb, majdnem a teljes kibocsátások háromnegyedét, pontosan 72 százalékát adó ÜHG-kibocsátó szektor Magyarországon (csakúgy, mint összességében a világban is) az energiaszektor, ezen belül is a közlekedési eredetű kibocsátások. 2018-ra a közlekedésből, azon belül is elsősorban a közúti közlekedésből eredő ÜHG-kibocsátások tették ki a legnagyobb részt nemcsak az energiaszektoron belül, de a teljes magyar ÜHG-kibocsátásból is. Ez pedig azt is jelenti, hogy a magyar energiaszektor hiába működik mindinkább környezetbarát módon, az ebből eredő ÜHG-kibocsátás csökkentését gyakorlatilag semmissé teszi a közlekedési rész folyamatos növekedése. A ­Green Policy Center úgy vélekedik, hogy a következő években Magyarországon ennek a problémának a minél gyorsabb és hatékonyabb kezelésére kell fókuszálni, nem elhanyagolva természetesen az energiaszektor átalakulásának más fontos aspektusait sem.

Magyar szempontok szerint

A Green Policy Center elemzése utolsó részében az Országgyűlés által idén júniusban elfogadott klímavédelmi törvénnyel foglalkozik. Az öt alapelvi jelentőségű irányt, amelyeket a törvény meghatározott, a szakmai műhely kiegészíti azzal, hogy

a magyar klímapolitikát mindig nemzetközi és uniós összefüggésben kell meghatározni, és legalább ugyanolyan fontos a „kifelé” irányuló klímapolitika erősítése a Kárpát-medence többi államával regionálisan együttműködve, mint a nemzetié.

A jelenlegi környezeti problémák abból fakadnak, hogy ember és természet között a harmónia felbomlott, a gazdaság a környezet és a társadalom „fölé” került, mintha az utóbbi kettő szolgálná az elsőt – állapítja meg az elemzés, holott a helyes arány szerint a gazdaságnak kell a társadalom jól(l)étét szolgálnia fenntartható módon, a környezeti szempontokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve.

A Green Policy Center szerint ezt az alapelvet a lehető legszigorúbban kell alkalmazni, és ide tartozik az a szempont is, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek egy szélesebb, a fenntartható fejlesztési célok elérésének keretrendszerébe kell illeszkednie. A klímapolitikában gyakori hiba, hogy nem mutatják be az intézkedések által elkerülhető költségeket, más szóval a „nem cselekvés” költségeit, holott csak ilyen elemzések alapján alkalmazható helyesen a költséghatékonyság elve, amely az adóforintokkal való felelős és takarékos gazdálkodást tesz lehetővé már rövid távon is. Az elemzés kijelenti: Magyarországnak nem „követőnek”, hanem kezdeményezőnek kell lennie a minél aktívabb és minél szélesebb kört bevonó klímapolitika folytatásával azért, hogy ne csak elszenvedői, hanem alakítói, ezáltal még inkább haszonélvezői is legyünk a változásoknak. Ez az út nem csökkenti, hanem növeli az ország szuverenitását, így a zöldátállást a magyar szempontok lehető legnagyobb mértékű figyelembevételével végezhetjük el – zárul az elemzés, amely teljes terjedelmében a www.greenpolicycenter.com oldalon olvasható.

Gyakorlati lépések a fenntartható Magyarországért

A Green Policy Centert alapítói az ötvenedik föld napja alkalmával hívták életre. A fenntarthatósággal és éghajlatváltozással foglalkozó szakemberek által létrehozott szakmai műhely célja, hogy előmozdítsa az átfogó párbeszédet az olyan ügyekben, mint a fenntarthatóság, a klímapolitika és a környezetvédelem. Mindezt annak érdekében, hogy az Európai Unió és Magyarország által is kitűzött, 2050-es klímasemlegességi cél megvalósulhasson. Az alapítók szerint a jelenkor környezeti problémáinak legmélyebb, valódi oka az ember és természet közötti harmónia felbomlása, amelynek mielőbbi helyreállítása nélkül nincs esélyünk a kedvezőtlen folyamatok eredményes kezelésére, ezért a valódi változásnak nem a külső körülményekben, hanem értékalapon, hozzáállásunkban kell megtörténnie. A Green Policy Center munkája során innovatív ötletek, szakpolitikai javaslatok és kutatások készítését folytatja a műhely munkatársai, szakértői és a területükön elismert szakemberek bevonásával. Vizsgálják az ökológiai válság és a klímasemleges, fenntartható társadalmi átállás kérdéseit, valamint ezzel összefüggő javaslatokat dolgoznak ki. A műhely szerint konkrét megoldásokra és gyakorlati lépésekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország harminc év múlva valóban klímasemlegessé és fenntarthatóvá válhasson, megőrizve hazánk gyönyörű természeti értékeit. A Green Policy Center szeptemberben egy tanulmánysorozatot indított útnak, amely a keresztény-konzervatív filozófia, értékrend, valamint a környezet- és klímavédelem közötti szerves összefüggéseket vizsgálja annak érdekében, hogy a klímasemlegesség mellett Magyarország közép- és hosszú távú nemzeti céljai is reális úton elérhetők legyenek.