Fontos uniós klímapolitikai tárgyalások zajlanak a héten

Mozgalmas ősz lesz az idei a brüsszeli klímapolitikai tárgyalások szempontjából: az Európai Unió már a hét folyamán több stratégiát és beszámolót is bemutat a közös energia és klímapolitika területén. A Green Policy Center összegyűjötte, milyen főbb témákra számíthatunk a következő időszakban és hogy miért érdemes rájuk figyelnünk.

A gazdasági feltételektől függően akár 85 százalékkal is csökkenhet 2050-re hazánkban az üvegházhatású gázok emissziója Fotó: Kacper Pempel Forrás: Reuters

A héten nyilvánosságra kerülő dokumentumok az Európai Zöld Megállapodás részeként mind azt a célt szolgálnák, hogy csökkentsék a kontinens üvegházhatású gáz kibocsátásait a klímasemlegesség hosszú távú cél elérése érdekében, miközben támogatják a koronavírus-járvány utáni zöld gazdasági helyreállítást – mutat rá a Green Policy Center elemzésében. Mint írják, a legnagyobb érdeklődésre az október 15-i tanácsülés tarthat számot, ahol

a tagállamok kormányfői első alkalommal egyeztethetnek az Európai Bizottság által 2030-ra javasolt magasabb kibocsátás-csökkentési célokról.

Elsőkén a héten nagyívű épület-korszerűsítési programját mutatta be az Európai Bizottság. A programot az Európai Bizottság egy gazdasági és környezetvédelmi szempontból is kiemelten fontos elemként jellemezte, mivel egyszerre segíti a gyengélkedő építési szektort és támogatja az energiahatékonysági erőfeszítéseket, és ezzel a kibocsátások csökkentését. A javaslat a jelenlegi évi egyszázalékos felújítási arányt megduplázná, amely évente 235 milliárd euró forrást igényelne a következő tíz évben. A Green Policy Center hangsúlyozza: mivel az épületek felelősek az Európai Unió kibocsátásainak harmadáért, kiemelten fontos szektorról beszélhetünk,

kérdés azonban, hogy a tagállamok is követik-e majd az új ajánlásokat, illetve hogy elegendőek lesznek-e a rendelkezésre bocsátott uniós források.

Szintén ezen a héten mutatták be az Energia Unió állapotáról szóló jelentést is. Az Energia Uniót öt évvel ezelőtt hívták életre annak érdekében, hogy egy zöldebb, egységes és biztonságos energiapiacot hozzon létre a kontinensen, támogatva közben a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósítását is. Az Energia Unió öt fő területre koncentrál: energiabiztonság, egységes energiapiac, energiahatékonyság, dekarbonizáció és megújuló energiaforrások, valamint kutatás, innováció és versenyképesség. Jelenleg úgy tűnik, hogy

míg az EU a kibocsátás-csökkentési céljait könnyedén teljesíteni fogja, a 2020-ra vonatkozó energiahatékonysági célkitűzéseiről már nem mondható el ugyanez

– állapítja meg a Green Policy Center elemzésében.

A jelentés a tagállamok Nemzeti Energia és Klímaterveinek egyenkénti elemzését is tartalmazza. Ezek a dokumentumok nemcsak azért fontosak, mert meghatározzák a tagállamok következő tízéves terveit az energetika és klímapolitika területén, hanem mert ezek összessége kell, hogy megvalósítsa a közös, uniós 2030-ra vonatkozó célokat is – tájékoztat a Green Policy Center. Összességében elmondható, hogy

a 27 nemzeti terv együttesen valamivel meghaladja az uniós megújulóenergia-célokat, azonban az energiahatékonysági célok teljesítéséhez nem elegendők.

Az üvegházhatású gázokat illetően a tervek együttesen szintén elérik az unió által meghatározott legalább negyvenszázalékos kibocsátás-csökkentési célt.

A gazdasági feltételektől függően akár 85 százalékkal is csökkenhet 2050-re hazánkban az üvegházhatású gázok emissziója
Fotó: Reuters

Hazánk Nemzeti Energia és Klímatervét is elemezte az Európai Bizottság. A főbb mutatókat illetően elmondható, hogy nem volt elégedett a magyar stratégiával, a kibocsátás-csökkentési cél a testület szerint nem haladja meg a már előírt célokat. Az energiahatékonysági és megújulóenergia-terveket illetően az Európai Bizottság nem tartja megfelelően ambiciózusnak a meghatározott célokat, fontos azonban kiemelni, hogy

a jelenlegi ambíciószint is igen költséges, a 2016 és 2040 közötti tervek megvalósítása is 20 400 milliárd forintnyi forrást igényel.

Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy az uniós jogszabályoknak megfelelően a terveket 2030-ig, a célokat felfelé mozgatva felül lehet még vizsgálni.

A Green Policy Center szerint erre szükség is lehet, mivel a bizottság tervei szerint a 2030-ra vonatkozó, legalább negyvenszázalékos uniós kibocsátás-csökkentési célt az év végéig 55 százalékra módosítaná. Ebbe a felfelé licitálásba az Európai Parlament is beszállt, miután 55 százalék helyett hatvanszázalékos ambíciónövelést szavazott meg. Az október 15–16-i, csütörtök–pénteki Európai Tanácsülés során lesz először alkalma a tagállami kormányfőknek arra, hogy reagáljanak a bemutatott javaslatokra. Az már most látható, hogy

komoly törésvonalak lesznek a különböző tagállami álláspontok között,

mivel egyesek még a javasoltnál is ambiciózusabb célokat szeretnének elfogadni, miközben mások inkább a megfelelő hatástanulmányok elvégzését követően terveznek döntést hozni az uniós ambíciószint növelést illetően – világít rá az elemzés. A Green Policy Center elemzése kiemeli,

a kérdés eldöntése már csak azért is időszerű, mivel idén év végéig kell megküldenie minden félnek, köztük az Európai Uniónak is az ENSZ éghajlatvédelmi szervezete felé a felülvizsgált, 2030-ra szóló terveiket.

És mivel az EU rendszeresen a klímabajnok szerepében tetszeleg a nemzetközi klímapolitikai porondon, a vezető szerep fenntartása miatt indokolt lesz valamit felmutatni.

A Green Policy Center emlékeztet: ha Brüsszel nem adna elég izgalmat az uniós klímapolitika területén a héten, az ősz folyamán további fontos ügyek várhatók, mint a 2050-es klímasemlegességi célt rögzítő uniós klímatörvény elfogadásának kérdése; az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, egyes kiválasztott ágazatokban alkalmazandó mechanizmusra irányuló javaslat megvitatása vagy a mára már örökzölddé vált téma, a többéves pénzügyi keret körüli viták lezárása. Egy biztos, lesz mit figyelemmel követnünk az eseménytelennek egyáltalán nem mondható ősz folyamán – zárja elemzését a Green Policy Center.