A héten nyilvánosságra kerülő dokumentumok az Európai Zöld Megállapodás részeként mind azt a célt szolgálnák, hogy csökkentsék a kontinens üvegházhatású gáz kibocsátásait a klímasemlegesség hosszú távú cél elérése érdekében, miközben támogatják a koronavírus-járvány utáni zöld gazdasági helyreállítást – mutat rá a Green Policy Center elemzésében. Mint írják, a legnagyobb érdeklődésre az október 15-i tanácsülés tarthat számot, ahol
a tagállamok kormányfői első alkalommal egyeztethetnek az Európai Bizottság által 2030-ra javasolt magasabb kibocsátás-csökkentési célokról.
Elsőkén a héten nagyívű épület-korszerűsítési programját mutatta be az Európai Bizottság. A programot az Európai Bizottság egy gazdasági és környezetvédelmi szempontból is kiemelten fontos elemként jellemezte, mivel egyszerre segíti a gyengélkedő építési szektort és támogatja az energiahatékonysági erőfeszítéseket, és ezzel a kibocsátások csökkentését. A javaslat a jelenlegi évi egyszázalékos felújítási arányt megduplázná, amely évente 235 milliárd euró forrást igényelne a következő tíz évben. A Green Policy Center hangsúlyozza: mivel az épületek felelősek az Európai Unió kibocsátásainak harmadáért, kiemelten fontos szektorról beszélhetünk,
kérdés azonban, hogy a tagállamok is követik-e majd az új ajánlásokat, illetve hogy elegendőek lesznek-e a rendelkezésre bocsátott uniós források.
Szintén ezen a héten mutatták be az Energia Unió állapotáról szóló jelentést is. Az Energia Uniót öt évvel ezelőtt hívták életre annak érdekében, hogy egy zöldebb, egységes és biztonságos energiapiacot hozzon létre a kontinensen, támogatva közben a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósítását is. Az Energia Unió öt fő területre koncentrál: energiabiztonság, egységes energiapiac, energiahatékonyság, dekarbonizáció és megújuló energiaforrások, valamint kutatás, innováció és versenyképesség. Jelenleg úgy tűnik, hogy
míg az EU a kibocsátás-csökkentési céljait könnyedén teljesíteni fogja, a 2020-ra vonatkozó energiahatékonysági célkitűzéseiről már nem mondható el ugyanez
– állapítja meg a Green Policy Center elemzésében.
A jelentés a tagállamok Nemzeti Energia és Klímaterveinek egyenkénti elemzését is tartalmazza. Ezek a dokumentumok nemcsak azért fontosak, mert meghatározzák a tagállamok következő tízéves terveit az energetika és klímapolitika területén, hanem mert ezek összessége kell, hogy megvalósítsa a közös, uniós 2030-ra vonatkozó célokat is – tájékoztat a Green Policy Center. Összességében elmondható, hogy
a 27 nemzeti terv együttesen valamivel meghaladja az uniós megújulóenergia-célokat, azonban az energiahatékonysági célok teljesítéséhez nem elegendők.