A házelnök az Országház delegációs termében tartott rendezvényen hangsúlyozta, napjainkban számos hosszú ideje fennálló és új kihívással szembesülünk, amellyel a nemzetközi közösség csak közös, összehangolt fellépéssel képes megbirkózni.
Hozzátette: ezeket a témákat az IPU folyamatosan napirendjén tartja, hogy ezzel is hozzájáruljon olyan globális problémák parlamenti eszközökkel történő kezeléséhez, mint a szegénység felszámolása, a nukleáris leszerelés, a migrációs válság, a klímaváltozás vagy a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelem.
Kövér László ugyanakkor elmondta azt is, a hazaszeretet és a nemzetközi együttműködés két egymást szorosan kiegészítő dolog. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg a nemzettudat, a nemzeti sajátosságok megőrzéséről, az anyanyelvhez és a szülőföldhöz való jog garantálásáról. Jelen korunk globalizálódó világában a nemzeti sajátosságok tiszteletben tartása és megőrzésének elősegítése alapvető elvárás minden nemzetközi együttműködés felé – fogalmazott.
Felidézte, hogy az IPU, a törvényhozások közötti együttműködés szerveként jött létre 1889-ben, a világ valamennyi parlamenti és kormányközi szervezetét megelőzően. Magyarország a kezdetektől jelentős szerepet vállalt a szervezetben: kilenc alapító országának egyike – mondta.
Gabriela Cuevas Barron, az IPU mexikói elnöke elmondta, a 46 ezer parlamenti képviselő tagot számláló szervezet alapítása óta eltelt 130 évben nagyot változott a világ; 130 éve a demokrácia fontos volt, de nem volt általánosan elfogadott érték, az emberi jogokat pedig nagyon kevés területen tartották tiszteletben.
Hozzátette: az új generáció már készpénznek veszi a demokráciát, különösen itt Magyarországon. Soha, de soha nem szabadna a demokráciát készpénznek venni, mindennap küzdeni kell érte – hangoztatta.
Az IPU-elnök különösen fontosnak tartotta az emberi jogok védelmét, és szót emelt az intézmények megújításáért annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a 21. század kihívásainak, elszámoltathatóak legyenek és képesek legyenek a választók érdekeit képviselni.
Szerinte a magyar Országgyűlés a kezdetektől rendkívül fontos szerepet tölt be az IPU-ban. Elmondta, a magyar delegáció érzékeny témákhoz szól hozzá, részt vesznek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a humanitárius helyzettel is foglalkoznak, Magyarország pedig a nemzetközi humanitárius jog szerint jár el.
Bartos Mónika (Fidesz), az IPU magyar nemzeti csoportjának alelnöke felidézte, hogy a magyar IPU-csoport 1895 májusában 131 főrenddel és országgyűlési képviselővel alakult meg, annak első elnöke Jókai Mór író, országgyűlési képviselő volt.
Hozzátette: a magyar IPU-csoport minden parlamenti ciklus elején újjáalakul, annak minden parlamenti képviselő tagja, fő feladata pedig, hogy támogassa a baráti tagozatok munkáját. Jelenleg 77 két- és több oldalú tagozat és csoport működik – ismertette.
Martin Chungong, az IPU kameruni főtitkára méltatta Apponyi Albert munkáját az IPU-ban; a gróf alapítóként negyven évig volt tagja a szervezetnek, szerepe volt abban, hogy az orosz Duma bekapcsolódott az IPU munkájába, illetve hozzájárult a hágai állandó döntőbíróság létrejöttéhez is.
Az évforduló alkalmából a Magyar Posta két bélyegképet tartalmazó bélyegblokkot bocsátott ki.
Schamschula György, a posta vezérigazgatója közölte, az IPU háromszor, 1983-ban, 1986-ban és most, 2019-ben került eddig bélyegre. A mostani bélyegblokkon – amelynek tervezője Dombi Eszter grafikus – két épület, az Országház és az Interparlamentáris Unió genfi székháza szerepel – mondta.
