Légzéskimaradás is állhat a horkolás hátterében

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás — ha valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is ilyen tüneteket tapasztal, annak hátterében éjszakai légzéskimaradás is állhat. Horkolás esetén mindenképpen érdemes kivizsgáltatni annak okát, hiszen ha légzéskimaradással társul, akkor cukorbetegséget, magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, szívinfarktust, stroke-ot, de szexuális zavarokat és demenciát is okozhat.

A magyar lakosság tíz-harminc százaléka szokott horkolni Forrás: 123RF

– A magyar lakosság 10-30 százaléka horkol, ebből öt százalék szenved úgynevezett obstruktív alvási apnoéban, amelynek gyakorisága férfiaknál négy, nőknél két százalék – figyelmeztetett a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanársegédje. Molnár Viktória elmondta: a horkolás a felső légutak alvás alatti ellazulásakor az átáramló levegő által okozott hangjelenség, amelyből alapvetően két típust különböztetünk meg.

A jóindulatú horkolásos hangjelenség tulajdonképpen csak egy zavaró hanghatás, nem kíséri más panasz. Az obstruktív alvási apnoé szindrómához társuló hangjelenségnek viszont jellegzetessége a hangos, horkantással kísért horkolás. Utóbbi sokkal veszélyesebb, mivel ilyenkor elzáródnak a felső légutak, ezért az alvó ember akár tíz másodpercet meghaladó ideig nem jut levegőhöz. – Ez a folyamat egy éjszaka során akár százszor is megismétlődhet, megakadályozva a mély alvás kialakulását – magyarázta a szakember.

Ha a horkolás az obstruktív alvási apnoé szindróma részeként jelentkezik, és légzéskimaradás is társul hozzá, annak komoly szövődményei lehetnek: cukorbetegséget, magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, szívinfarktust, ­stroke-ot, de akár szexuális zavarokat és demenciát is okozhat. – Emellett az alvási apnoéban szenvedők ­2-3-szor annyi közlekedési balesetet is okoznak, mint egészséges társaik – figyelmeztetett a tanársegéd.

A horkolás minden életkorban előfordulhat, de 40-50 év körüli férfiaknál gyakoribb a jelenség, ami hormonális, a testsúlyban bekövetkező változásokkal, anatómiai eltérésekkel, dohányzással és alkoholfogyasztással függ össze. Gyerekeknél a horkolás hátterében általában a megnagyobbodott orr- vagy garatmandula, illetve az elhízás áll.

A magyar lakosság tíz-harminc százaléka szokott horkolni
Fotó: 123RF

Amennyiben a horkolás tartósan fennáll, érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében. Ha valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is fáradt, nappal aluszékony, ingerlékeny, fáj a feje, koncentrációs zavarokkal küzd vagy éjszaka gyakori vizelési ingere van, esetleg izzad, akkor nála a horkolás nagy valószínűséggel légzéskimaradással társul. A fül-orr-gégészeti rendelésen első lépésként kikérdezik a beteget az alvási szokásairól, felmérik a társbetegségeket és a rizikófaktorokat, ezután pedig egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés következik. Itt már bizonyos anatómiai eltérésekből következtetni lehet a horkolás okára.

Amennyiben egyszerű horkolásról van szó, akkor altatásos en­doszkópos vizsgálat során az orron keresztül levezetett endoszkóppal megnézik, hogy a légutak melyik része esik össze, hol keletkezik maga a hang. Ha a vizsgálat során felmerül az alvás közbeni légzéskimaradás gyanúja, a beteg kap egy műszert, amivel otthon tudják vizsgálni a szervezet alvás alatti működését, illetve annak kóros eltéréseit. Ezt azután kiértékelik, megállapítva, hogy milyen súlyosságú légzéskimaradásról van szó – magyarázta a szakember. A beteg kivizsgálása ezt követően az alváslaborban folytatódik, ami egy éjszakás befekvést igényel; itt részletesebb képet kapnak a beteg alvásáról. Az endoszkópos vizsgálatot az alvási ­apnoés betegeken is el kell végezni, azzal a különbséggel, hogy nem vibrációt, hanem elzáródást keresnek.

Egyszerű horkolás esetén többféle kezelés is lehetséges: amennyiben a horkolás túlsúllyal összefüggésben jelentkezik, akkor mértéke a fogyással párhuzamosan jellemzően csökken. Léteznek különböző eszközös terápiák is, mint például az úgynevezett lágyszájpad-előemelő: ezt a beteg éjszakára behelyezi a szájába, és a lágy szájpadot lehet kicsit előrébb húzni vele, amivel eredményesen kezelhető a lágy szájpad rezgése miatt kialakult horkolás. Létezik állkapocs-előemelő eszköz is, amely egy kivehető fogszabályozóhoz hasonlít: ez az alsó állkapcsot húzza előrébb abban az esetben, ha a horkolás kiváltó oka a nyelvgyök hátraesése. Az egyszerű horkolásos panasz műtéti megoldással is eredményesen kezelhető, azonban operáció csak alvás alatti endoszkópos vizsgálatot követően történhet – mondta Molnár Viktória. Középsúlyos vagy súlyos fokú obstruktív alvási apnoé esetében a leghatékonyabb a pozitív nyomású légsínterápia. Ezzel a lélegeztetőgéphez hasonló készülékkel az elzáródások mesterségesen megszüntethetők. Légzéskimaradás esetén a műtéti eljárás kevésbé hatékony, és vannak olyan anatómiai eltérések is, amelyeket nem tudnak operálni.

– A kezeletlen allergia, nátha, a lefekvés előtt alkalmazott nyugtató, az alkoholfogyasztás és a túlsúly hajlamosít a légutak menti izmok ellazulására, ezáltal a horkolás kialakulására – hívta fel a figyelmet a szakorvos, hozzátéve: ezek elkerülésével a horkolás is csökkenthető.