Bűncselekményeket, a csalók módszereit bemutató kisfilmmel hívta fel a figyelmet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya a lakásmaffia legújabb trükkjeire. A rendőrség szerint vidéken megint megnőtt a magányos, egyedülálló emberek sérelmére megvalósított ingatlancsalások száma. A bűnözők a sértettek bizalmába férkőzve fizikai vagy pszichikai erőszakot alkalmazva veszik rá áldozataikat arra, hogy szabályos adásvételi vagy eltartási szerződés látszatát keltve, ruházzák rájuk a tulajdonjogot.
kiszolgáltatott szépkorúak
A Megcsalt lelkek című kisfilmben a bűnmegelőzési szakemberek a személyiségi és nyomozások érdekeit védő jogok figyelembevételével különböző esetek elemzésével mutatják be, hogyan szereztek meg a közelmúltban alföldi ingatlanokat az ügyeskedők.
A sértettek minden esetben idős, sokszor egyedül élő emberek, akiknek egyáltalán nincs hozzátartozójuk, vagy tőlük távol élnek rokonaik, akikkel legfeljebb csak telefonon tartják a kapcsolatot.
Az áldozatok legtöbbje emiatt érzelmileg is kiszolgáltatott helyzetbe kerül, ami az idős korral együtt járó fokozatosan romló egészségügyi állapotukkal együtt teljesen védtelenné teszi őket. Ezek az elesett, magányos emberek még hisznek a jóban, az emberségben, mások segítőkészségében, ezt használják ki a csalók. A családi szervezettségben dolgozó bűnözők először terepszemlét tartanak, egy adott település piacán, orvosi várójában, kocsmáiban tudakozódnak idős, magányos emberek felől, mintha csak egy távoli, rég nem látott ismerőst keresnének.
Az így kiszemelt sértettekkel a megismerkedéskor még segítőkészek, előzékenyek, majd miután csellel megszerezték, amit akartak, megmutatják valódi arcukat.
Valós történetek
A kisfilmben bemutatott történeteket a valóság ihlette, a rendőrök folyamatban levő, illetve eredményesen lezárt bűnügyeken keresztül mutatták be, az elkövetők hogyan férkőznek a sértettek bizalmába, továbbá milyen módszereket és eszközöket használnak fel a kiszemelt áldozat ingatlanjának és egyéb vagyontárgyainak a megszerzésére.
Például egy 82 éves asszonnyal eltartási szerződést kötött egy fiatal nő, aki ezt követően családtagjaival együtt beköltözött a házba. Az ingatlant teljesen a birtokukba vették, az idős asszonyt kiűzték onnan, s egy kis fáskamrában kapott helyet. Szemmel tartották minden lépését, így sem rokonaival, sem szomszédjaival nem beszélhetett.
A fűtetlen sufniban nyomorúságos módon tartották fogva az áldozatot, akire éjszaka rázárták az ajtót, és enni is csak maradékot kapott. A körülmények miatt egészségi állapota romlani kezdett, majd elhunyt. A ház a szerződés szerint a fiatal nőt illette, ám az orvosok szerint a sértett halálában az ellátatlanság is közrejátszott, így derült fény a bűncselekményre.
Egy másik történet szenvedő alanya egy 87 éves özvegyasszony, akinek hat éve meghalt a férje, két éve pedig a fia, ráadásul unokái nem születtek, teljesen magára maradt. A boltból hazafele tartott, amikor leszólította egy fiatal lány, felajánlva a segítségét. A találkozások rendszeressé, majd mindennapossá váltak, a
fiatal nő a sértett bizalmába férkőzött, az idős nő saját unokájaként szerette a húsz év körüli, kedves, segítőkész lányt. Amikor utóbbi arról panaszkodott, hogy testvéreivel nincs hol lakniuk, a későbbi áldozat befogadta őket otthonába. Innentől kezdve a lány minden ügyét átvette, ki sem engedte az idős asszonyt a házból, sőt, megtiltotta, hogy kapcsolatot tartson az ismerőseivel, és még a nyugdíját is elvette.
Tanúk nélkül semmit
A rendőrség bűnmegelőzési szakembereinek vizsgálatai szerint
szinte minden esetben azonos elem az idős emberek félelemben tartása, terrorizálása, éheztetése, másodpercekre lebontott elszámoltatása, hogy senkinek sem panaszkodhassanak sorsuk alakulásáról.
A legtöbb esetben a sértetteket ki is költöztették az ingatlanokból a szerződést követően. Azok még viszonylag jobban jártak, akiknek jutott valamilyen fekhely egy melléképületben, ugyanis arra is volt példa, hogy egy rendkívül szerencsétlenül járt 85 éves férfi szó szerint hajléktalanná vált, miután a bűnözők jogszerűtlenül rátették a kezüket az ötszobás családi házára.
A rendőrség a film mellett a Házhoz megyünk programban egy, az alföldi településekre irányuló célirányos bűnmegelőzési kampánnyal is felhívja a figyelmet a csalók módszereire. Nemcsak azokat az embereket akarják elérni a projekttel, akik lehetséges áldozatként veszélyeztetve vannak, hanem a kiszolgáltatott emberek lakókörnyezetét, szomszédait, rokonait, valamint a szociális munkásokat, egészségügyi dolgozókat is figyelmeztetik, ha az említettekhez hasonló történetekről hallanak, figyeljenek oda. Hangsúlyozták: a történetekben szereplő eltartási szerződések mögött nincs valós teljesítés, a bűnözők minden esetben csalással akarják megszerezni az ingatlant. Az idős embereknek azt ajánlják, legyenek óvatosak a hirtelen felbukkanó, jó szándékot mutató idegenekkel szemben, s ne írjanak alá semmilyen hivatalos iratot vagy szerződést általuk jól ismert tanúk jelenléte nélkül.
Fotó: Police.hu
Budai lakás panel ár alatt
Idén januárban is hasonló módon szereztek meg csalók egy XII. kerületi budai két szobás, hetven négyzetméteres, nagyjából 65-70 millió forintot érő zöldövezeti lakást egy külvárosi rozoga panel áráért, ráadásul a kifizetett összegre is rátették a kezüket. Az idős asszonyt tavaly tavasszal egy régiségboltban ismerték meg a bűnözők, akik az áldozat bizalmába férkőztek, s elhitették vele, a koronavírus-járvány miatt összeomlik az ingatlanpiac. Rávették, hogy mindössze 15 millió forintos áron adja el nekik a lakását, halálig tartó haszonélvezeti joggal. Ezután a vételárat egy befektetési ajánlattal elkérték hat hónapra, bizalmi alapon, kölcsönszerződés nélkül. A beteg asszonyt rávették arra is, rokonainak ne beszéljen a lakás eladásáról, így a család csak akkor tudta meg, hogy a budai lakás már mást illet, amikor a beteg nő két hete otthonában elhunyt. Természetesen azonnal feljelentést tettek, ám Horváth László budapesti ügyvéd szerint nehéz lesz a bizonyítás. A jogász lapuknak elmondta, ha az ingatlant eladó nő nem állt gondnokság, felügyelet alatt, akkor a tanúk előtt aláírt, a vevő jogi képviselője által ellenjegyzett szerződés jogszerű, még ha tudható: a mélyen a piaci ár alatti vétel törvénysértés gyanújára adhat okot.
