Kis Pál hat-hét hete vette észre, hogy valami nagyon nincs rendben a tizenéves kislánya körül. A fővárosi iskolába járó gyerek hirtelen megváltozott. Reggeltől estig az okostelefonján lógott. Megváltozott a kommunikációja a szüleivel: arrogáns, rövid, kitérő válaszokat adott, ha kérdezték. Feltűnő volt dekoncentráltsága, agresszivitása és állandó fáradtsága is. Az apa elkezdte keresni az okokat. Talán még időben jött rá, hogy egyre nagyobb szerepet kapott lánya életében a drog, az alkohol, a cigaretta.
Kis Pál pontról pontra végigvette a figyelmeztető jeleket. Napközben elmaradtak a megbeszélt telefonos jelentkezések. Kifogásokkal állt elő, hogy miért nem hívta fel a megbeszélt időben a szüleit. Közben szervezte saját tilos és titkos útjait. Visszaesett a tanulmányi eredménye, a tanulás, a lecke megírása elmaradt vagy késő éjszakára tolódott ki. Ekkortól vált láthatóan is fáradttá. Az iskola melletti kötelező programokat ellógta. Nem járt sportolni, táncórákra, nyelvtanfolyamra. Túl gyorsan és relatíve túl sok zsebpénze fogyott. Ekkor már – mint később kiderült – ecstasyra, füves cigire költött.
Romlott az egészségi állapota. Gyorsan és radikálisan fogyott. Levert és kedvetlen lett. Szeme, tekintete is megváltozott. Bőre jellegzetes, szúrós szagú lett a droghasználattól. A kialvatlanság egyre feltűnőbbé vált. Új barátok bukkantak fel, váratlanul közbejövő programokkal. Teljesen megváltozott a gyerek stílusa, homlokegyenesen más – az úgynevezett pszichedelikus – zenéért kezdett rajongani, az érdeklődési köre is a „pörgés” köré rendeződött. Ezekből a jelekből lehetett tudni, hogy a gyerek már ecstasy-használó.
Az apa ekkor – januárban – hosszú, őszinte beszélgetést kezdeményezett a gyerekkel. Az okostelefont lecserélték egy nyomógombos szimpla mobilra, a szülők napirendjét úgy alakították át, hogy a kislánynak ne legyen ellenőrizetlen szabadideje. Az első hét nagyon kemény volt mindannyiuk számára. A gyereknek komoly elvonási tünetei voltak.
– A kislányom együttműködik velünk, megértette, mekkora veszély leselkedett rá – magyarázta lapunknak az apa. – Amennyiben szükség lesz rá, szakemberhez fordulunk. Fel kell azonban hívnom a figyelmet, a szülők, a pedagógusok, az önkormányzatok, a hatóság figyelmét arra, hogy mi folyik a gyerekek körében. Egyes dohányboltokban, üzletekben felár ellenében gyermek- és fiatalkorúaknak is kiadják a cigarettát, az alkoholt, amit aztán közterületen fogyasztanak el. Nézzék csak meg időnként a Batthyány vagy a Gellért teret és környékét, a Citadellát, a nagy bevásárlóközpontok környékét. Este 10 óra után is találhatnak ott 14 év alatti gyerekeket.
Ugyanakkor az iskolákban is gond van. A diszkontban megvett alkoholt az iskolatáskában, az ivóleves flaskájukba töltve viszik be. Láttam olyan videót, amit gyerekek rögzítettek a suli mellékhelyiségében, ahol a WC-ülőke deszkájáról szívták fel a drogot.
Képünk illusztráció
Fotó: MTI
Kis Pál tapasztalata szerint a 12–17 éves gyerekek a legveszélyeztetettebbek.
– Azt gondoltam, a rossz családi háttér, az „utcagyerek-szindróma” viheti el őket a droghoz, ám tévedtem, 95 százalékban rendezett a problémás gyerek családi háttere, vagy legalábbis annak tűnik. Egy átlagos családot vegyünk alapul. A szülő fél 7 és 8 óra között elmegy dolgozni, menet közben elviszi a gyereket az iskolába. A szülő általában 17 és 19 óra között végez, a gyerek 13 és 15 óra között. Bár telefonos kommunikáció van köztük, de nincs felügyelet alatt a gyerek órákon át – sorolja megállapításait az apa, aki pontosan felmérte azt is, hogy amikor a gyerek „kockul”, üti az okostelefont órákon át, akkor az Instagramon cseveg társaival. A gyerekek ugyanis az Instagramon hazugságokra felépített, álprofilokon keresztül kommunikálnak egymással, ugyanis a Facebookon már sok szülő is fent van, az „Instát” azonban nem kedvelik a felnőttek.
Cikkünk végén fontos kiemelnünk, hogy az országban minden rendőrkapitányságon szolgálnak drogprevenciós szakemberek, akiknek nevük, telefonszámuk, valamint e-mail-címük megtalálható a Police.hu honlapon a Bűnmegelőzés/drogprevenciós összekötők címszó alatt. Bizalommal fordulhat hozzájuk az, aki problémát tapasztal családjában vagy környezetében.
A diákok negyede kipróbálta
A Drog Fókuszpont – Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ 2015-ös vizsgálata szerint a megkérdezett 9–10-es diákok 26,8 százaléka azt mondta, hogy fogyasztott már életében valamilyen tiltott vagy legális drogot. Csaknem minden ötödik diák próbált már tiltott szert, minden hatodik vett be gyógyszert orvosi javaslat nélkül, és minden tizedik kipróbálta már az új, úgynevezett dizájnerdrogot. Az iskoláskorúak körében a legelterjedtebb kábítószer a marihuána a 9–10. évfolyamon. De népszerűek a szintetikus kannabinoidok, az orvosi javaslat nélkül szedett nyugtatók/altatók, ezek alkohollal történő együttes fogyasztása. Vannak, akik hangulatjavító fájdalomcsillapítót szednek, de megint előkerültek a szerves oldószerek is. A listán ott van még az amfetamin, az ecstasy, a kokain és az LSD.
