A gyorselemzésben az Európai Unió Bírósága (EUB) által május 14-én kihirdetett, a magyarországi menekültügyi rendszert alapjaiban érintő ítélet lehetséges következményeit tekintették át. Mint írták: a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság korábban előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult a luxembourgi testülethez egy afgán házaspár, illetve egy iráni apa és kiskorú gyermeke egyesített perében.
A röszkei tranzitzónáig több biztonságos harmadik országon áthaladó személyek ügyében született döntés, a Migrációkutató Intézet szerint, lényegében használhatatlanná teszi az első menedékjog országának elvét. Az ítélet emellett ellehetetleníti a Szerbiába történő visszaküldéseket, illetve a tranzitzónában történő tartózkodást őrizetnek tekinti, amely az uniós jog értelmében nem haladhatja meg a négy hetet – emelték ki.
Hozzátették: miközben az ítélet jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó pontjai kezelhetők jogszabály módosítással, a fentiek a magyar menekültügyi eljárás lényegi elemeit érintik, így azok módosításával Magyarország gyakorlatilag feladná következetesen képviselt menekültügyi és illegális bevándorlással szembeni politikáját.
Az EUB ítélete nyomán az Európai Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, illetve már folyamatban lévő eljárásokban is fel fogja használni annak megállapításait, így összességében tovább folytatódhat a brüsszeli politikai és jogi harc a magyar menekültügyi szabályozás ellen – foglalta össze a Migrációkutató Intézet.
