Az ilyen profilú cégek nem teljesen fedik le a magyarországi állatorvosi praxisok számát, mivel azok néhány százalékát egyéni vállalkozóként látják el, de a praxisok döntő többségét valamilyen társas vállalkozási formában üzemeltetik.
A működő cégek száma mellett, az árbevétel is folyamatosan emelkedett a vizsgált időszakban: míg 2015-ben több mint 30 milliárd forint árbevételt értek el a piaci szereplők, addig az 2017-ben az már közel 38 milliárd forintra rúgott.
Az adatok azt mutatják, hogy az országosan érzékelhető munkaerőhiánytól nem szenved ez az ágazat: alkalmazotti létszáma tavaly az előző évhez képest enyhén, 2278-ra emelkedett.
A cégfluktuációs index vizsgálata szerint a piaci szereplők ritkán cserélődnek és a cégmegszűnések száma is minimális. A 2015-ben mért 6,58 százalékos érték jóval alatta marad az átlagnak, és ez 2018-ra 4,31 százalékra mérséklődött köszönhetően annak, hogy a kényszertörlések és cégmegszűnések száma megfogyatkozott – írták.
Rámutattak arra is, hogy mivel sem a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban, sem a Vidékfejlesztési Programban nem volt kiemelt terület az állategészségügy, ezért a szektor szereplői csekély mértékben jutottak hozzá az uniós vissza nem térítendő támogatásokhoz, a vizsgált időszakban 62 támogatott pályázaton, összesen 492 millió forintot nyertek el.
A Magyarországon működő állatorvosi praxisok többsége hobbiállatok ellátásával foglalkozik vagy vegyesen szolgálnak ki haszon- és hobbiállat tulajdonosokat is. A kifejezetten haszonállatokra specializálódott praxis ritka.
