Soltész Miklós köszöntőjében kiemelte: a díj névadóját és a díjazottat összeköti a minden megnyilvánulásukban tetten érhető emberségességük. Kitért arra: Róna Tamást köszönet illeti azért a munkáért, amit az ifjúság neveléséért és a keresztény-zsidó párbeszédért végzett.
Hozzátette: az egyházi és politikai vezetők , ha olykor vitáznak is egymással, abban mindig egyetértenek, hogy a „vallási közösségeket megtartva és a zsidó-keresztény párbeszédet folytatva lehet csak továbbmenni” – fogalmazott Soltész Miklós.
Az államtitkár szerint, akik megpróbálják eltörölni a hagyományokat, nem értették meg, hogy a hagyományok megőrzik az embert és a közösségeket, megőrzik a magyarságot és Európát.
Azt is mondta: amikor a világban nő az antiszemitizmus, erősödnek a zsidó és keresztény közösségek elleni támadások, akkor az egyházi és állami vezetők kötelessége, hogy felemeljék szavukat és tegyenek is ellene. Hozzátette: a vallási közösségek melletti kiállás része az is, ha nyíltan megvallják hitüket.
Darvas István főrabbi, az ORZSE főtitkára a díjazottat méltatva elmondta: Róna Tamás hagyománytisztelő és a hagyományt átadó családba született, a zsidó hagyományok iránti elkötelezettségét otthonról hozta magával. Kiemelten fontosnak tartja a formális és informális keretek között végzett oktató-nevelő munkát. Ezért elvégezte a Rabbiképző Egyetemen a judaisztika-tanári szakot.
Róna Tamást 2005-ben avatták rabbivá.
Tíz éve hozta létre Kiskunhalason a nyári zsidó családi tábort, amely azóta országos hírű lett. Munkásságának fontos része a már háromkötetes hittankönyve. A Keresztény-Zsidó Tanács felkérésére állította össze A magyarországi zsidóság története című, középiskolásoknak szóló tankönyvét – hangzott el.
Róna Tamás a 2000-es évek elejétől tart előadásokat a keresztény-zsidó párbeszédről, tagja a Keresztény-Zsidó Tanácsnak és a Keresztény-Zsidó Társaságnak – tette hozzá Darvas István.
Az 1995-ben alapított, évente odaítélt Scheiber Sándor-díjat azok kaphatják meg, akik a hebraisztika, judaisztika, zsidó vallás és az oktatás, valamint a zsidó és nem zsidó emberek közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításáért – a magyar kultúra szolgálatában – kimagasló munkát végeztek.
Scheiber Sándor (1913-1985) a nyelvtudományok nagydoktora, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitestületének elnöke és 1950-től az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt.
Kutatói munkássága során héber kéziratokkal, az úgynevezett geniza-kutatással foglalkozott, és a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő dokumentumok teljes feldolgozására vállalkozott.
