Az intézet szerint a magas részvételi arány azt mutatja, hogy a választópolgárok világosan felmérték a választás tétjét: a két politikai tömb, a globalista, bevándorláspárti formációk és a nemzetállamokban hívő, bevándorlásellenes erők küzdelme zajlott az elmúlt időszakban.
Ebben a Fidesz-KDNP elsöprő győzelme újabb, jelentős megerősítést jelent a magyar választók részéről abban a tekintetben, hogy az elmúlt évek erőfeszítései az ország és Európa védelme érdekében nem voltak hiábavalóak. A párt győzelme nemcsak a hazai bevándorláspárti erőknek, hanem a globalista brüsszeli bürokratáknak is üzenetértékű – írják.
Megjegyzik: az ellenzéki térfelet tekintve vitathatatlanul a Demokratikus Koalíció (DK) az idei választás egyik legnagyobb nyertese. Az EP-listavezető Dobrev Klára személye alkalmas volt arra, hogy a balliberális érzelmű, ám Gyurcsány Ferenc pártelnök személyétől elzárkózó – többnyire volt szocialista – szavazókat a párt megszerezze. Elhamarkodott lenne viszont levonni azt a következtetést – folytatódik az elemzés -, hogy Gyurcsány Ferenc és elképzelései hirtelen jelentősebb népszerűségre tettek szert a magyar társadalomban.
A továbbiakban megállapítják, hogy a Momentumnak, amely a másik olyan erő, amely az ellenzéki pártok közül növelte a támogatottságát, a protest szavazók nagy részét sikerült elhódítania az LMP-től, illetve a szociális demagógiára épülő, erős kampányukkal még a leszakadó szocialista szavazók egy részét is megszerezték. Az előretörésük legfőbb következménye pedig az lehet, hogy az eddigi önkormányzati együttműködési paktumok megkötésekor még inkább csak „csendestárs” pozíciót betöltő párt sokkal kedvezőbb alkupozícióba kerülhet. A DK-val karöltve pedig a már megszületett megállapodások felülvizsgálatának a kezdeményezése sem zárható ki a részükről – teszik hozzá.
Az elemzés szerint a vasárnapi voksolás egyik legnagyobb vesztese az MSZP-Párbeszéd. A Bangóné-botrány, a még baloldalon is megosztó Ujhelyi István és Szanyi Tibor középpontba helyezése, illetve a kampány során elkövetett kommunikációs baklövések olyan stratégiai hibáknak bizonyultak, amelyeket a választók nem bocsátottak meg. A pártszövetség a teljes összeomlás szélére került, így nem zárható ki, hogy a Párbeszéddel kötött szövetség is kérdésessé válik. Ennek pedig legfőbb áldozata Karácsony Gergely főpolgármester-aspiráns lehet – fűzik hozzá.
A kutatók megállapítják, hogy a legpesszimistább forgatókönyveket is messze alulmúlta a Jobbik eredménye: a „legerősebb ellenzéki pártból” az Európai Parlamentbe bejutó leggyengébb hazai erő lett. A jelentős bukás legfőbb oka, hogy már sem a párt vezető politikusai, sem a választópolgárok nem tudják elhelyezni a politikai koordinátarendszerben az egykori radikális formációt, a totális üzenetnélküliséget pedig egy erőtlen, lényegében láthatatlan kampánnyal fejelték meg és politikai vákuumhelyzetbe kerültek.
A Századvég úgy értékeli, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a bejutási küszöbhöz közeli eredménnyel egyértelműen felhelyezte magát a politikai térképre, vagyis sikerrel tudták megszólítani a kiábrándult jobbikos szavazók egy részét. Amennyiben pedig az elmúlt egy évben látott ütemben folytatódik az építkezés, az őszi önkormányzati választásokon akár tartós szereplőivé válhatnak a magyar közéletnek.
Úgy fogalmaznak, hogy a választók lényegében megsemmisítő csapást mértek az LMP-re. A zöldpárt elveszítette a két húzónevét, Szél Bernadettet és Hadházy Ákost. Az ökopártban hasonló folyamatok indulhatnak meg, mint a 2009-es európai parlamenti választásokat követően az SZDSZ esetében – állapítja meg az elemzés.
Mindebből az következik, hogy a várakozásoknak megfelelően a kormánypártok helyzete nemhogy nem ingott meg, hanem növelni is tudták súlyukat, „az ellenzéknek pedig egy egyre kisebb torta újraszeletelése jutott” – tartalmazza a Századvég elemzése.
