Szerencsére egyre többen térnek vissza az iskolapadba felnőttfejjel

Az idei tanévben is tovább nőtt az egyházak szerepvállalása a köznevelésben, országszerte már csaknem kétszázezer gyerek jár felekezeti intézménybe – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Érdekes, hogy míg a gyermeklétszám összességében csökken, megint többen lettek a sajátos nevelési ­igényűek minden korosztályban, ráadásul az érintettek legnagyobb része súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavarral küzd. Jó hír viszont, hogy az egyetemek nappali képzésein ismét sokasodnak a hallgatók.

A statisztikai hivatal adatai szerint az általános iskolások száma hatezerrel csökkent Forrás: Mirkó István

A mostani tanévben tovább nőtt az egyházi szerepvállalás a köznevelésben. Már az óvodák 8,2 százaléka (378 intézmény) egyházi fenntartású, a felekezetek országszerte 27 ezer óvodás gyermeket nevelnek. Az általános iskolák közül 546 van jelenleg egyházi fenntartásban, ami 111,7 ezer gyereket és 15 százalékos arányt jelent. A legerősebb egyházi jelenlét a középiskolák esetén látható: a gimnáziumi telephelyek harminc százalékát (255 iskola) működtetik a felekezetek, ezekben az intézményekben 55 ezer diák, vagyis a gimnazisták egynegyede folytat tanulmányokat. Sajnálatos módon évek óta emelkedik a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma. Az általános iskolákban már 57 ezren (7,8 százalék), a középiskolákban 24 ezren (5,9 százalék) tartoznak ebbe a kategóriába. Csaknem kétszer annyi az SNI-s besorolású fiú, mint a lány. A problémát legtöbbször súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, illetve az enyhe értelmi vagy beszédfogyatékosság okozza.

Kevesebb érettségiző

A középiskolákban a diákok és a pedagógusok létszáma is csökkent valamelyest, a tanulók többsége hagyományos gimnáziumba jár. A szakközépiskolákban összesen 142 szakképesítés közül választhattak ebben a tanévben a tanulók, legtöbben szakácsok, eladók, pincérek, cukrászok, illetve hegesztők szeretnének lenni. A szakgimnáziumok 145 szakmát kínáltak, ezek közül a pénzügyi, a logisztikai és a gépgyártási területet kedvelik leginkább a fiatalok. 2019-ben összesen 61 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát, több mint 32 ezren pedig szakmai vizsgát, mindkét szám elmaradt a megelőző tanévitől. A középiskolákban 43 ezer pedagógus tanít, a mintegy kétszázalékos visszaesés főleg a szakgimnáziumi állományt érintette.

Kedvező változás, hogy egyre többen térnek vissza az iskolapadba felnőttfejjel: az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz viszonyítva közel harmadával, 3,2 ezer főre emelkedett. Középfokon 85,7 ezren tanulnak nem nappali oktatásban, 800 fővel többen, mint az előző tanévben. A felnőttoktatásban 2019-ben összesen 450-en végezték el sikeresen a 8. évfolyamot, csaknem hatezren érettségiztek és 17 ezren szereztek valamilyen szakmai végzettséget. A felsőoktatásban létszámbővülést figyelhetünk meg, a KSH-adatok szerint 3,5 ezerrel tanulnak többen az egyetemek nappali képzésein. Ez főleg az alap- és osztatlan képzéseket érinti, a mesterszakokon 3,6 százalékkal visszaesett a létszám. Jó hír viszont, hogy a doktoranduszok száma 28 százalékkal, 8,2 ezer főre emelkedett. 2019-ben 36 ezren diplomáztak.