Több ügyet zártak le a bíróságok, mint ahányat megkezdtek

Senyei György Barna, az Országos Bírósági hivatal (OBH) elnöke az Országgyűlés előtt adott számot a 2018-as évről, sikerként könyvelve el, hogy 24,5 százalékkal csökkent a bíróságok ügyhátraléka. Kiemelte: a perek 86 százaléka befejeződik egy éven belül. Az elnök arról is beszélt, hogy a bíróságok zökkenőmentesen tudták alkalmazni az új szabályokat. Az ellenzék kifogásolta, hogy a korábbi elnök, Handó Tünde által írt jelentésben nem esett szó az OBH és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti konfliktusról.

Magyar Nemzet
2020. 05. 06. 17:02
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csaknem 1 millió 250 ezer ügy érkezett 2018-ban a bíróságokhoz – számolt be az Országgyűlésnek az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Senyei György Barna az általa vezetett szervezet 2018-as évéről. 24,5 százalékkal csökkent az ügyhátralék, minden ítélkezési szinten több ügyet zártak le a bíróságok, mint ahányat megkezdtek – emelte ki. Hozzátette: továbbra is a Fővárosi, valamint a Budapest Környéki Törvényszékre, és a Fővárosi Ítélőtáblára érkezik az ügyek 40 százaléka, ezek a bíróságok a leginkább leterheltek. A perek mintegy 86 százaléka fejeződik be egy éven belül. Az Alkotmánybíróság tizenhat döntést semmisített meg, ezekből tíz határozat érintette a bíróságokat – mondta Senyei György Barna. Emlékeztett: 2018 jelentős változást hozott a bíróságok életében a szabályozások megújulása miatt, azonban a bíróságok zökkenőmentesen megoldották a feladatot. Az elnök prioritásként beszélt az elektronikus eljárások, ügyintézések, kapcsolattartás kérdéséről, valamint kiemelte, hogy 2018-ban 72 tárgyalót láttak el videórendszerrel. Az OBH elnöke azt is megemlítette, hogy a költségeik 62 százaléka személyi juttatás volt, és a bírák 2018 januárjától 5 százalékos béremelésben részesültek.

Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság elnöke a gyors ügyintézést nevezte kiemelt célnak a bíróságok tevékenységében. Üdvözölte az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos változásokat, és elismerősen szólt az ügyhátralék ledolgozásának mértékéről is. A kereszténydemokrata politikus szerint az OBH a 2018-ra elfogadott szakmai célkitűzéseit maradéktalanul megvalósította.

Becsó Károly (Fidesz) méltányolta a beszámolót, amely kellő tájékoztatást ad, a bírák és az OBH dolgozóinak kiemelkedő, magas szintű, hatékony munkájáról. A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka szerint a bírósági hivatal kiemelkedő munkát végzett a bírósági vezetők munkáját segítő informatikai alkalmazások bevezetése, valamint a bírósági életpályával kapcsolatos megtartó program és az OBH képzései terén.

Gyüre Csaba (Jobbik) jelezte, hogy pártja nem fogja elfogadni Senyei beszámolóját, ám ez nem a jelenlegi elnöknek szól, hanem a 2018-as évben még a testületet irányító Handó Tünde munkájának. A Jobbik vezérszónoka a bírói függetlenséget nevezte a 2018-as év legfontosabb kérdésének, és azon véleményének adott hangot, hogy azt 2010 óta folyamatos támadások érik. Példaként hozta fel a bírák kényszernyugdíjazását, a vezetői pályázatok bizonyos esetekben történt érvénytelenítsét és egyes fegyelmi eljárásokat is. A szintén jobbikos Varga-Damm Andrea azt vetette fel, hogy a beszámoló nem tesz említést a 2018-ban az OBH és az Országos Bírói Tanács közötti konfliktusról.

Varga László (MSZP) szintén megjegyezte, hogy a beszámolót még Handó Tünde készítette el. A képviselő a bírói kar jó részének a véleményére hivatkozva azt mondta, hogy Handó olyan hatalomkoncentrációval élt az OBH élén, amely rengeteg szakmai és közéleti vitát váltott ki. Szerinte a kormány új eszközökkel próbálja gyengíteni a bírói függetlenséget, példaként azt a törvénymódosítást említette, mely szerint az alkotmánybírók a Kúriára kerülhetnek tanácselnökként. Jelezte: a beszámolót frakciója nem fogadja el.

Arató Gergely (DK) szerint 2018 az OBH és a magyar igazságszolgáltatás legrosszabb éve volt a rendszerváltás óta. Úgy vélte, elfogadhatatlan az a beszámoló, amely nem foglalkozik az OBH és az OBT közötti konfliktusokkal. Az elnöklő Hiller István a felszólalás utan az együttes általános vitát lezárta.

Senyei György Barna zárszavában megjegyezte: értékelése szerint az OBT és az OBH közötti kapcsolat normalizálódott, az OBH túlhatalmát pedig nem érzékeli. A beszámoló elfogadását javasló kereszténydemokrata igazságügyi bizottsági elnök, Vejkey Imre azt mondta: az OBH alkotmányos feladatait 2018-ban is teljesítette, ezt tények bizonyítják.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.