Vizsgálatot rendelt el az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő bírónő ügyében

A jelek szerint nem marad következmények nélkül, hogy a Szegedi Törvényszék bírája, dr. Nóvé Ágnes úgy vett részt a Szeviép-ügyben másodfokon eljáró bírói tanácsban, hogy ezt érintettség okán valószínűleg nem tehette volna meg. Mindenesetre sokatmondó és árulkodó lehet, hogy egy tegnapi cikk után a százmilliós önkormányzati munkát is elnyert cégben érdekelt Nóvé Ágnes mindent törölt az egyébként nyilvános Facebook oldaláról. A PestiSrácok.hu megkeresésére az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke, Dr. Senyi György válaszolt, aki azt írta, hogy a cikkben foglalt adatok alapján jelentéstételre és igazgatási vizsgálat lefolytatására kötelezte a Szegedi Törvényszék elnökét.

A PestiSrácok.hu tegnap megírta, az első fokú ítélettel homlokegyenest ellentétes módon, másodfokon felmentésekkel végződő Szeviép-ügyben furcsaságokra bukkantak: a bírói tanács olyan különös indokokkal állt elő, hogy nem analizálták a cég működésének teljes könyvelését, a kiragadott részletekből pedig nem lehet kétséget kizáróan megállapítani a bűnösséget. Vagyis hiába volt a per tárgya a vád szerinti csődbűncselekmény időszaka, a tanácsvezető a cég előéletének dokumentumait hiányolta, ezért a három volt Szeviép-vezérre, Botka beszállítóra, a Szegedi járásbíróságon még kimért 16 év börtönbüntetés vált köddé. Az oknyomozás során pedig egészen elképesztő összefüggéseket találtak a Szegedi Törvényszék több bírája, többek közt a Szeviép-ügyben felmentő ítéletet hozó tanács két tagja és a szegedi önkormányzat között.

A tanács tagja, dr. Nóvé Ágnes ugyanis az ÉPTÁRKER Kft. tulajdonosa, méghozzá férjével, tehát kicsi családi cégről van szó, amely 2018-2019-ben három munkát is végzett Szeged városának: Szeged legnagyobb zöld beruházásában egy két szereplős konzorciummal 750 milliós beruházást, azon kívül egy tourinform iroda kialakítást és egy óvodai tetőcserét. Mindez pikáns, abból a szempontból, hogy a vádlottak padján olyan vállalkozók ültek, akik szintén az önkormányzat beszállítói – írta a PestiSrácok.hu.

Lecsupaszítva a történteket a tényekre, Szeviép-ügyben Botka beszállítója felmentette Botka beszállítóit – vagy legalább is közreműködött a felmentésben – írta a portál.

AZ OBH AZONNALI JELENTÉSTÉTELRE ÉS VIZSGÁLATRA KÖTELEZTE A SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉT

Megkeresésükre elsőként az Országos Bírói Hivatal, annak a napokban kinevezett új elnöke válaszolt.

Dr. Senyi György azt írta, hogy a PestiSrácok.hu megkeresése nyomán, illetve a cikkükben foglalt adatok alapján jelentéstételre is igazgatási vizsgálat lefolytatására hívta fel a Szegedi Törvényszék elnökét. Hozzátette, hogy amennyiben a jelentés vagy a vizsgálat kötelezettségszegést tárna fel, azzal kapcsolatos intézkedéseket az arra jogosultak haladéktalanul megteszik.

Az OBH elnöke emlékeztet arra is, hogy mivel a Szeviép-ügyben védői és ügyészi fellebbezés is érkezett, harmadfokú eljárásban teljeskörű felülbírálatra nyílik lehetőség. Ennek kapcsán kereste meg és kérdezte meg a PestiSrácok.hu ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt. Elsőként azt kérdezték, hogy is kell értelmezni a törvényt, lehet-e bíró cégtulajdonos.

JOGI KISKAPUT HASZNÁLHATTAK KI?

Lomnici Zoltán felidézte a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényt, amelynek 40. § (2) bekezdése kimondja:

„Bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségviselője.”

Jelen esetben az ÉPTÁRKER Kft.-nek két tulajdonosa van, dr. Nóvé Ágnes tehát nem korlátlanul felelős tagja a cégnek. Ugyanakkor további kérdéseket vet fel, hogy mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosok közös háztartásban élő közeli hozzátartózók, férj és feleség.

Az alkotmányjogász szerint erre részletesen nem tér ki a törvény, hétköznapi szóhasználattal ez akár egy jogi kiskapu is lehet. Bár megkérdeztük a Szegedi Törvényszéket, ezidáig nem kaptunk arra választ, hogy dr. Nóvé Ágnes jelentette-e, hogy Szeviép-ügyben fennállhat vele szemben az összeférhetetlenség. Az alkotmányjogász kiemelte, a gyakorlat szerint ennek tényét a bíró minden esetben köteles bejelenteni.

Az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését. Ha a bíró a kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója a határidő lejártától számított 5 napon belül határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését – mondta Lomnici.

Hozzátette, a törvény értelmében a fenti szabály megsértése esetén etikai, illetve fegyelmi eljárás következhet.

Mi történik, ha kiderül egy bíróról, hogy döntött egy cég ügyében tanácstagként, és egyébként tulajdonos egy cégben, amely az adott cégtől pénzhez jutott közbeszerzés/megbízás keretében? – kérdezték. Az alkotmányjogász úgy vélekedett, hogy ha mindez bizonyítást nyer, az olyan összeférhetetlenségi ok lehet, ami további intézkedéseket vonhat maga után.

Miután nem jelentette, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a munkáltatói jogkör gyakorlója határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 90. §-a szerint a bírót fel kell menteni, ha az összeférhetetlenséget jogerős határozat megállapította – jelentette ki Lomnici Zoltán.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

A Szegedi Törvényszék is válaszolt

A Szegedi Törvényszéktől a portál első körben csak azt kérdezte, hogy Nóvé Ágnes jelentette-e az összeférhetetlenséget és önkormányzati beszállítóként hogyan ítélhetett az önkormányzat beszállítóinak büntetőperében.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 13. § (4) bekezdése szerint a másodfokú és a harmadfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Az ügy nem bíróra, hanem tanácsra kerül kiszignálásra, amely jelen ügyben a 2. Bf. tanács volt – írja a válasz közlemény, amit a Szegedi Törvényszék sajtóosztálya jegyez.

Hozzáteszik, hogy a tanács tagjainak, mint a bíráknak általában, „jelenteni” valamilyen kizárási ok fennálltát kell. A kizárási okokat a Be. 14. §-a szabályozza, ilyen bejelentés a tanács tagjai részéről nem történt. A Szegedi Törvényszék közli továbbá, hogy az OBH utasítására elrendelték a belső vizsgálatot.

A másodfokon született ítélet – az Ügyészség fellebbezésére figyelemmel – nem jogerős, az eljárás harmadfokon folytatódik, ahol az ítélet teljes körű felülbírálatára kerül sor – zárul a közlemény.

Szeged város szocialista vezetése egy napja hallgat. Miközben korábban minden őket érintő ügyre Botkáék azonnal ugrottak, jelenleg teljes hírzárlat van a szegedi városházán – írta a PestiSrácok.hu.