Mintha újra itt lenne a Covid: ez várhat ránk egy új energiaválságban

Kiürült utcák, bezárt boltok, benzinkutak, üres repterek, távmunka. Mindez ismerős lehet a Covid idejéből, ám ehhez hasonló állapotot idéznek fel Brüsszel megoldási javaslatai az energiaválságra, amire pont úgy nem készült fel, mint annak idején a világjárványra.

Illusztráció Fotó: Bach Máté

Az 1970-es évek olajválságai mára sokak emlékezetéből kikoptak, a Covid–19 világjárvány tapasztalata azonban még mindig élénken él Európában. Most egyre többen érzik úgy, hogy a két korszak bizonyos elemei újra visszatérhetnek. Az Európai Bizottság friss javaslatai és az energiapiaci folyamatok alapján egy elhúzódó energiaválság képe rajzolódik ki, amely alapjaiban formálhatja át a mindennapokat.

Az iráni konfliktus ötödik hete tart, és ez csak a kezdet: Brüsszel már jelezte, már biztos, hogy még rosszabb lesz. Az energiaügyekért felelős biztos arra figyelmeztetett, hogy az európaiaknak érdemes visszafogniuk az utazásaikat, különösen a közlekedés terén. Bár egyelőre „önkéntes” intézkedésekről van szó, a tapasztalatok azt mutatják, hogy válsághelyzetben ezek könnyen kötelezővé válhatnak. 

A Covid idején is hasonló folyamatokat láthattunk: kezdetben ajánlások születtek, később azonban szigorú korlátozások léptek életbe.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy szakértők szerint a most kialakuló energiaválság akár meghaladhatja a korábbi krízisek hatásait. Az energiaárak tartósan magasak maradhatnak, sőt egyes kulcsfontosságú termékek esetében további drágulás várható. Mindez nemcsak a háztartások pénztárcáját érinti, hanem a gazdaság egészét is: a vállalkozások költségei nőnek, a beruházások lassulhatnak, és az infláció ismét felgyorsulhat.

Ha a válság elmélyül, a mindennapi élet számos területén érezhető változások jöhetnek. A magas üzemanyagárak miatt kevesebben használhatják autóikat, a légi közlekedés visszaeshet, egyes járatokat törölhetnek. Az utazás és a turizmus ismét nehéz helyzetbe kerülhet, ahogyan azt a világjárvány idején már megtapasztalhattuk. A vendéglátás és a szolgáltató szektor forgalma csökkenhet, részben az emelkedő árak, részben a visszaeső kereslet miatt.

A vállalatok is alkalmazkodásra kényszerülhetnek. Az energiaköltségek csökkentése érdekében egyre több helyen jelenhet meg újra a távmunka, ami ismét kiürítheti az irodákat és a városközpontokat. Ha a gazdasági nyomás fokozódik, elbocsátások is bekövetkezhetnek, amit csak részben ellensúlyozhatnak az állami támogatások. Eközben az intézmények – iskolák, hivatalok – szintén spórolni kényszerülnek, ami a szolgáltatások színvonalára is hatással lehet.

Az Európai Unió helyzete különösen érzékeny, hiszen jelentős mértékben importra szorul energiaellátás terén. Ezzel szemben olyan nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok vagy Oroszország, bőséges saját energiaforrásokkal rendelkeznek. Kína pedig – bár szintén importra szorul – tudatos felkészüléssel jelentős tartalékokat halmozott fel, és aktív szereplővé vált a globális energiapiacon. Ez a különbség tovább növeli az EU kiszolgáltatottságát.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.