Poétánk az 1845-ben kelt Úti jegyzetekben felidézi, hogy vándorszínész korában serért, borért, tormás kolbászért szaladt a kocsmába a társulatnak, katonaként pedig kukoricagombócokat főzött közlegény társai számára.
Poétánk az 1845-ben kelt Úti jegyzetekben felidézi, hogy vándorszínész korában serért, borért, tormás kolbászért szaladt a kocsmába a társulatnak, katonaként pedig kukoricagombócokat főzött közlegény társai számára.
„Ha kritikusok nem volnának: a világon legjobban utálnám a tejfölös tormamártást, de így azoké az elsőség, s csak második helyet foglal a tejfölös-torma. Ettől reszketek, ha valahova hínak ebédre”
– vallja be. A túrós tésztát viszont szerette, erről árulkodik a barátjának, Kerényi Frigyeshez írott levele.
„Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.”
Kortársaitól, többek között Egressy Bénitől, versei első megzenésítőjétől tudjuk, hogy kedvelte az aludttejet, a gulyást, a hagymás rostélyost és a paprikás csirkét is.
Jókai Mór így emlékezik az Aki holta után áll bosszút című kisregényében: „Színház után elmentünk vacsorálni a Sperlbe (ott volt a Váci utcán egy kurta kocsma), oda járt Petőfi rendesen.
Télen szerette a csigát, nem a tésztát, hanem a valóságos éti csigát... és hozzá karlócai ürmöst ivott.”
Akkoriban mindenki evett éti csigát. A szegények forró vízben megfőzték, a házától megszabadították, hagymás zsíron megsütötték és tojást ütöttek rá. A gazdagok burgundi módra fűszervajjal elkészítve, a kifőzött házába visszatöltve fogyasztották.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
A haza bölcsének kedvence – a Deák-kuglóf története
A jó étvágyáról is közismert kiegyezést tető alá hozó Deák Ferenc, ritkán fogadott el ebédmeghívásokat. Kitalálod, hogy kinek nem mondott nemet? A Mindmegette cikkéből kiderül.
Batthyány Lajos kormányának igazságügyi minisztere 1865-ben az Angol Királynő Szállodában írta meg híres húsvéti cikkét, amelynek alapján létrejött a kiegyezés a Habsburgokkal. Palkovics Ede, az Angol Királynő tulajdonosa Deák Ferenc étkezési szokásairól is beszámol a szállodájáról szóló, A kiegyezés szülőháza címmel 1898-ban megjelent könyvében.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.