Poétánk az 1845-ben kelt Úti jegyzetekben felidézi, hogy vándorszínész korában serért, borért, tormás kolbászért szaladt a kocsmába a társulatnak, katonaként pedig kukoricagombócokat főzött közlegény társai számára.
Fotó: MúzeumDigitár
„Ha kritikusok nem volnának: a világon legjobban utálnám a tejfölös tormamártást, de így azoké az elsőség, s csak második helyet foglal a tejfölös-torma. Ettől reszketek, ha valahova hínak ebédre”
– vallja be. A túrós tésztát viszont szerette, erről árulkodik a barátjának, Kerényi Frigyeshez írott levele.
Fotó: PIXABAY
„Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.”
Kortársaitól, többek között Egressy Bénitől, versei első megzenésítőjétől tudjuk, hogy kedvelte az aludttejet, a gulyást, a hagymás rostélyost és a paprikás csirkét is.
Csigát is evett
Jókai Mór így emlékezik az Aki holta után áll bosszút című kisregényében: „Színház után elmentünk vacsorálni a Sperlbe (ott volt a Váci utcán egy kurta kocsma), oda járt Petőfi rendesen.
Télen szerette a csigát, nem a tésztát, hanem a valóságos éti csigát... és hozzá karlócai ürmöst ivott.”
Akkoriban mindenki evett éti csigát. A szegények forró vízben megfőzték, a házától megszabadították, hagymás zsíron megsütötték és tojást ütöttek rá. A gazdagok burgundi módra fűszervajjal elkészítve, a kifőzött házába visszatöltve fogyasztották.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
A haza bölcsének kedvence – a Deák-kuglóf története
A jó étvágyáról is közismert kiegyezést tető alá hozó Deák Ferenc, ritkán fogadott el ebédmeghívásokat. Kitalálod, hogy kinek nem mondott nemet? A Mindmegette cikkéből kiderül.
Batthyány Lajos kormányának igazságügyi minisztere 1865-ben az Angol Királynő Szállodában írta meg híres húsvéti cikkét, amelynek alapján létrejött a kiegyezés a Habsburgokkal. Palkovics Ede, az Angol Királynő tulajdonosa Deák Ferenc étkezési szokásairól is beszámol a szállodájáról szóló, A kiegyezés szülőháza címmel 1898-ban megjelent könyvében.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
