Ferenczy Tamás a személyiségi jogi perben csütörtökön hozott ítéletéről elmondta, hogy a táblabíróság 300 ezer forinttal súlyosbította az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék ítéletét.
Az ügy előzményeiről szólva közölte: 2011. május 26-án a felperes nem megfelelően kivilágított személyautóval közlekedett, ezért a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság beosztottja szabálysértés gyanúja miatt megállította az autót, majd igazoltatta annak vezetőjét.
A felperes a személyazonosságát tanúsító okmányok közül lakcímkártyáját, forgalmi és vezetői engedélyét adta át. Az autós és a rendőr között szóváltás alakult ki, miután a felperes a személyi igazolványát vonakodott átadni. Passzívan ellenszegült a rendőri intézkedésnek.
A rendőr a személyazonosság nem megfelelő igazolása miatt felszólította az autó vezetőjét, hogy szálljon ki a járműből. A rendőr az autóból kiszálló vezetőt arccal az autó csomagtartójának fedelére nyomta, a gerincébe térdelt, s úgy bilincselte meg, hogy a bilincs a felperes kezébe nyomódott.
A rendőr ezután a felperest előállította. Később a sofőrt orvosi ellátásra kórházba szállították, a bilincset a vizsgálatot végző orvos jelenlétében vették le róla.
Az ügyben korábban lezajlott büntetőperben a rendőrt hivatali visszaélés és hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt jogerősen pénzbüntetésre ítélték. A sofőrrel szemben indított szabálysértési eljárás – perújítást követően – felmentéssel zárult.
A felperes ezután személyiségi jogi pert indított a rendőrrel szemben, s keresetében emberi méltóságának, testi épségének, testi és lelki egészséghez és személyes szabadsághoz fűződő jogainak megsértésére hivatkozott, és másfél millió forint nem vagyoni kártérítés megállapítását kérte a bíróságtól. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék 2015. október 28-án hozott ítélete szerint az alperes megsértette a felperes emberi méltóságát, de egyebekben elutasította a keresetet. Indoklása szerint a rendőri eljárás során a testi kényszer alkalmazása és a bilincselés jogellenesen történt, míg a felperes előállítása a személyazonosság nem kellő mértékű igazolása miatt jogszerűen.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla szerint a rendőr a felperes megbilincselésével, bántalmazásával és előállításával megsértette a felperes testi-lelki egészséghez, valamint személyes szabadságához való jogát.
A személyiségi jogi perben a sofőrt képviselő Magyar Helsinki Bizottság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a per során a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság úgy állt az ügyhöz, mintha a felperest ítélték volna el bűncselekményekért, nem pedig a rendőrt. Az MTI megkereste a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol azt mondták, amíg hivatalos tájékoztatást nem kapnak az ítéletről, nem kívánnak nyilatkozni.
