A fentiekhez képest is fajsúlyos kérdés, hogy mi lesz végre a Liget Budapest projekttel. Legutóbb megírtam, hogy Lázár felvetése a Nyugati pályaudvar mögötti területen létesített közparkról lehet, hogy a projekt irányváltásának ágyaz meg. Bardóczi Sándor illusztrációjának segítségével rámutattam, hogy fordítva szerencsésebb lenne, maradjon meg a közpark közparknak (mármint a Városliget), a nevezett helyre pedig építsenek annyi múzeumot, amennyit csak akarnak.
Ehhez kapcsolódóan igen érdekes fejlemény, hogy Demján Sándor részletes elképzeléssel állt elő arra vonatkozóan, hogyan építené be ő a Nyugati mögötti, vegyes tulajdonban lévő területet. Állítása szerint az itteni építkezés nagyságrendekkel kevesebbe kerülne, mint ha a Városligetben valósulnának meg a múzeumok.
És akkor most érkeztünk csak el az eddig kiosztott idei építészeti díjakhoz. Hétfőn volt az építészet világnapja, ennek köszönhetően két díjosztót is meglátogattam. Délelőtt volt a nagyobb nyilvánosságot élvező, mára közismertté váló rendezvény, az Év Háza díjosztója. Ígértek ugyan sajtós összefoglalót, de végül nem kaptam, így csak az első helyezettről tudok beszámolni: az idei Év Háza díjat egy szentendrei családi ház kapta. Az igényesen tervezett, településképbe illeszkedő és ökologikus épületet Borbás Péter tervezte, ezúton is gratulálok neki.
Estefelé került sor a másik díjosztóra, itt építészek mondtak véleményt építészekről. A Budapesti Építészeti Nívódíjat a 4-es metró mellett további négy projekt nyerte el, köztük az Egyetem halottai emlékmű az ELTE Trefort-kertben, a Medve utcai Geometria irodaház, a Móricz Zsigmond téri Gomba épülete és a Prezi irodája a Merkúr Palotában.
