Tényleg több zöld lesz a Városligetben

Baán László személyesen magyarázta el nekem, hogy mennyire komolyan veszik a kérdést.

Fent említett írásomat követően kaptam egy megkeresést Baán Lászlótól, hogy nagyon szívesen elmesélné, hol tart a dolog, egyúttal udvariasan rámutatott, hogy mikben tévedtem. A találkozónkon több minden kiderült, kezdem a téves információk helyreigazításával, majd jöhet a nagy bejelentés.

Azt állítottam, hogy egyetlen múzeum sem épül a Ligetben 2018-ig, mert a Magyar Zene Háza nem múzeum lesz, hanem inkább rendezvények lebonyolítására alkalmas épület. Most megtudtam, hogy a fák lombkoronaszintjén lebegő, üvegtörzsű pettyes gombában múzeum is lesz, ami állandó jelleggel fog üzemelni. A hiánypótló kiállítás a jelenleg a Zeneakadémia pár szobájában látható tárlatot fogja kiváltani, illetve a magyar zene történetét végre a hozzá méltó színvonalon bemutatni. A részletekbe most nem mennék bele, mert még a végén megint valami olyat fogok állítani, ami nem igaz, ráadásul ígéretet kaptam arra, hogy az épületet egy következő találkozó alkalmával külön részletesen bemutatják nekem, hogy én bemutathassam Önöknek. Így tovább is lépnék a következő tévedésemre.

Ami Zoboki Gábornak a Liget Budapest projekt születésénél betöltött szerepével volt kapcsolatos. Azt írtam, hogy Zoboki szerint az új múzeumokat a Dózsa György út mentén, egy sorban kellene felállítani, és ennek a javaslatnak ellenére telepítették a múzeumokat a Ligetbe Baánék. Nos, nagyobbat nem is tévedhettem volna, amiért ezúttal is elnézést kérek az érintettektől: Zoboki volt ugyanis az, aki a Ligetbe való, szétszórt telepítés mellett érvelt, és szakmailag elhibázottnak tartotta volna a Városliget szélére történő telepítést. (Ez még mindig annyira meglepő számomra, hogy nem csodálom, amiért a memóriám fordítva jegyezte meg a dolgot.)

Következő, egyben utolsó tévedésem a nemzetközi tervpályázatot kiértékelő zsűrivel volt kapcsolatos. Úgy fogalmaztam, hogy a „magyar zsűri” elámult a „színes-szagos”, csodálatos világon, amit a nemzetközi irodák benyújtottak, és emiatt nem tudtak dönteni, így két első helyezettet is hirdettek a nemzeti galériára. Most felhívták rá a figyelmemet, hogy a zsűri is nemzetközi volt, neves szakemberekből állt, akik láttak már hasonló terveket. Emiatt korábbi állításomat ezennel helyreigazítom, mostantól csak a zsűri magyar tagjaira vonatkozik az amúgy viccesnek szánt feltételezés.

Na, de jöjjön az új hír, ami lehet, hogy végül mégis szalonképessé teszi majd a projektet a közvélemény előtt. Persze lehet, hogy nem most, de később egészen biztosan. Ez pedig nem más, mint a magyar tájépítészek szerepvállalása a projektben. Az építészeti pályázatokat követően ugyanis számukra is kiírásra kerül a teljes Városliget zöldfelületének rendezése. A magyar tájépítészeket pedig nyugodtan komolyan lehet venni, ugyanis (szemben építészeinkkel) ők tényleg ott vannak a nemzetközi élmezőnyben. Ha elvállalják, hogy indulnak ezen a megmérettetésen, az várhatóan értékes zöldfelület-növekedést és a használhatóság színvonalának érzékelhető javulását fogja eredményezni.

Meglátjuk, mit hoz a jövő, a magam részéről mindenesetre nagyon kíváncsi vagyok a tájépítész-pályázatra és annak végeredményére. A tájépítészekre tekintettel, és az eddig kiválasztott/eldöntött épületek színvonalára tekintettel még az sem kizárható, hogy a végén tényleg nagy durranás lesz ez az egész Liget Budapest.