A brit elemzés elsőként mérte fel, mekkora gazdasági terhet ró az uniós tagállamokra a betegség. A felmérés nemcsak a kezelés és a gyógyszerek, hanem a beteg és az őt ápoló családtagok kiesett jövedelmét is a költségek közé számolta – tudósított a BBC hírszolgálata a Lancet Oncology című szaklapban megjelent tanulmányról.
Az Oxfordi Egyetem és a londoni King’s College kutatócsoportja az unió 27 országának 2009-es adatait elemezte. Az összköltségek 126 milliárd euróra (37 ezer milliárd forintra) rúgtak, ebből 51 milliárdot (15 ezer milliárd forintot) fordítottak az egészségügyi költségekre, vagyis gyógyszerekre és az orvosok munkabérére.
Amerikai tudósok valószínűleg megtalálták azt, miként lehet megvédeni rákos betegeket a kemoterápia és a sugárkezelés halálos mellékhatásaitól, védőpajzsot állítva a betegek bélrendszerének.
Ma már a rák nem egyenlő a halálos ítélettel – számoltak be nemrég német tudósok.
Egy előrejelzés szerint az Egyesült Királyságban folyamatosan növekszik a rákos betegek száma, várhatóan 2020-ra eléri a lakosság mintegy felét. A folyamatos növekedés legfőbb okozójának azt a tényt tartják, hogy az emberek egyre hosszabb ideig élnek.
A személyre szabott gyógyítás jelentheti a jövőt a rákos betegségeknél – a témában Papp Endre az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával beszélgetett.
A betegség miatt kiesett munkanapok és a korai halál miatt elmaradt munkavégzés értékét 52 milliárd euróra (15,5 ezer milliárd forintra) becsülték, a beteget gondozó családtagokra összesen 23 milliárd eurót (6,8 ezer milliárd forintot) számoltak.
A legnagyobb terhet a tüdőrák rótta az országokra, az összköltségek több mint tizedét emésztette fel ez a betegség. A daganatnak ez a végzetes fajtája – a többi rákbetegséghez képest – egyre fiatalabb embereket érint, ezért a kiesett termelőerő is komoly tényezőt jelent a gazdasági terhek között.
A rák összes költsége azonban kisebb, mint a demencia és a szív- és érrendszeri betegségek terhei – derült ki ugyanennek a kutatócsoportnak a 15 európai országot érintő felméréséből.
Nemcsak a rák, a demencia és az érrendszeri betegségek, de a mentális kórok is hatalmas pénzeket emésztenek fel. „Korunk megváltozott életkörülményei – új táplálkozási és életviteli szokások, mozgáshiány, fokozott stressz és még sorolhatnám – az idegrendszert egyre újabb kihívások elé állítják, aminek következtében emberek százmilliói szenvednek idegrendszeri betegségekben” – mondta el az mno.hu-nak dr. Kisvárday Zoltán.
„Horribilis összegeket költ a társadalom (Magyarország 10 milliárd euró körüli összeget) és az egész világ (példának okáért Németország közel 160 milliárd eurót, Ukrajna közel 140 milliárdot, míg Franciaország közel 120-at) a neurológiai és pszichológiai betegségek kezelésére, éppen ezért az agykutatásnak népgazdasági jelentősége is van” – tette hozzá a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora.
„Az agy betegségei jelentik ugyanis a legnagyobb egészséggazdasági terhet egy társadalomnak” – mondta el Freund Tamás agykutató márciusban, amikor beválasztották José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének tudományos és technológiai tanácsadó testületébe.
