Bárdos Judit immár hét éve nem csupán a rendelőben találkozik a praxisába tartozó betegekkel. A doktornő szerint ugyanis ahhoz, hogy megelőzzenek bizonyos betegségeket, életmódváltozás is szükséges, márpedig ő szívén viseli páciensei sorsát. Így indult a Budafoki Életminőségklub, amelyre minden alkalommal szép számmal érkeznek a betegek, és mellettük a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatói, akik a tavaszi félévben tartott, „bevezetés a klinikumba” óra keretein belül részt vehetnek az előadásokon. A 3-4 havonta megrendezett esemény célja, hogy egyes állapotokat, élethelyzeteket alaposabban át tudjon beszélni orvos és beteg, és a pácienseknek is legyen lehetőségük kérdezni problémájukkal kapcsolatban.
A budafoki művelődési ház felé sétálva előttünk idős asszonyok beszélgetnek, a téma a virágok gondozása, most épp a muskátli van soron. – Amióta nem adok neki annyi vizet, sokkal szebb, mintha szeretné, hogy nem locsolom – osztja meg tudását kortársaival egy ősz hajú, aprócska hölgy, miközben botjára támaszkodva befelé tipeg. A teremben csendes várakozással telik az idő, míg Bárdos Judit háziorvos, a Budafoki Életminőségklub megálmodója bele nem kezd mondandójába.
A doktornő minden alkalommal az aktuális tudnivalókkal kezd, ottjártunkkor éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy közeleg a kullancsszezon, és az élősködő már a kiskertekben is előfordul, ezért fokozott óvatossággal kell eljárni. Mint mondta, a kullancs által terjesztett fertőző agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen oltással védekezhetnek a betegek, ezeket érdemes minél hamarabb beadatni, hiszen hosszú idő, mire kialakul a védettség.
– Beszéltünk már a cukorbetegségről, a magas vérnyomás okozta problémákról, a szív- és érrendszeri megbetegedésekről és az ajánlott oltásokról is. Most arról lesz szó, hogy idős korban milyen változásokon esik át a szervezet, legfőképpen az emberi agy – vág bele előadásának fő témájába Bárdos Judit.
Az idősek figyelmesen hallgatják az orvost, akinek szavait csupán néha szakítja félbe egy-egy mobiltelefon riasztóan hangos, makacs csörgése. A doktornő, aki már 2001 óta kezeli Budafok lakosait, lelkesen folytatja, és kitér arra is: nagyon büszke rá, hogy már nyolc betege kilencven év feletti, és száznál is többen vannak, akik betöltötték a nyolcvanat. Az orvos tájékoztat arról is, a férfiak és nők körében folyamatosan emelkedik az átlagéletkor, ennek egyik oka, hogy az országban egyre magasabb színvonalon kezelik a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. A javuló mutatók ugyanakkor annak is köszönhetők, hogy egyre hangsúlyosabbá válik a megelőzés, amelyre ő maga is nagyon figyel. Azért, hogy betegei esetleges problémái még időben kiderüljenek, a doktornő egy szorongást és depressziót vizsgáló kérdőívet is kioszt, amelyet a pácienseinek magukkal kell vinni a következő vizsgálatra. A teszt által kiderülhet, hogy kivel kell alaposabban foglalkozni.
A szakember szerint 55-60 évesen már megkezdődik a gondolkodási képesség hanyatlása, de a kutatók megfigyelték azt is, hogy az idősek bizonyos helyzetekben sokkal boldogabbak. Könnyebben elviselik a nehéz élethelyzeteket, jobban kezelik a kríziseket, és hatékonyabban szabályozzák az érzelmeiket is. Éppen ezért eredményesebbek is a komplex döntések meghozatalában. Bárdos Judit kutatásokra hivatkozva ezt azzal magyarázza, hogy a hanyatlás kompenzálására új idegpályák alakulnak ki agyban, amelynek így új funkciói lesznek. Előadása egyfajta támasz is lehet az idős hallgatóságnak, akik azáltal, hogy megértik a testükben zajló természetes folyamatokat, másképpen viszonyulnak a kihívásokhoz. A doktornő elmondta: akik pozitívan tekintenek saját öregségükre, azok hét évvel tovább élnek. Emellett persze érdemes figyelni az étrendre, sok halat, kevés zsíros húst és cukrot kell fogyasztani, ugyanakkor minél több zöldséget, gyümölcsöt vegyünk be az étrendbe.
Az egészség megőrzésében kulcsszerepe lehet a rendszeres testmozgásnak is. Bárdos Judit kérdésére, hogy hányan szoktak rendszeresen sétálni, a hallgatóság fele emeli magasba kezét. A jelek szerint ez inkább a nőkre jellemző. Azért, hogy a többiek lelkesedését is megnyerje, a doktornő felveti, szervezzenek közös eseményeket, csoportos sétákat, hiszen együtt könnyebb rávenni magunkat a mozgásra.
A félórás előadás után friss epret kínálnak a résztvevőknek, az ínycsiklandó illat betölti a termet. Miközben a zamatos gyümölcsből szemezgetünk, néhány idősebb asszonnyal is szóba elegyedünk. – Nagyon szeretem ezeket a klubokat, ha tehetem, mindig eljövök, érdekesek a doktornő előadásai, és hasznos, hogy kérdezni is lehet – mondja el Kázmácz Józsefné.
Bárdos Judit, aki egyébként 2002 óta a Semmelweis Egyetem oktató orvosa, családorvos, pszichoterapeuta, lapunknak az előadás után arról beszélt: gyermekkorát egy Baranya megyei kis faluban, Zengővárkonyban töltötte, az ottani közösségi élet, az összetartás meghatározó volt az életében, ezt próbálja továbbvinni a hivatásában is. – Azért akartam háziorvos lenni, mert fontos számomra a személyes kapcsolat, hogy tényleg ismerjem a betegeimet, és mindenkinek személyre szabott kezelést, akár életmódtanácsot tudjak adni – teszi hozzá. Szerinte egyre lényegesebbé válik a betegoktatás, a pácienseknek növekszik az információigénye, ezért is fontos, hogy minél több ilyen klub alakuljon.
